Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-09-01 / 9. szám
m^TúzEUMi Hírlevél Ja takat. Dr. Kecskeméti Tibor, az MTM címzetes főigazgató-helyettese kiemelte, a riportkötet előnye, hogy a tényeken túlmenően az egyes emberek nézőpontjának szubjektivitása által olyan fontos mozaikokkal egészülnek ki a száraz évszámok köré rajzolt események, amiket másképp nem ismerhetnénk meg. A könyvvel illetve, egykori eseményekkel kapcsolatos élményeiket többen osztották meg a megjelentekkel, így a felszólalók közt volt dr. Rátosi Ernő a Dunai Kőolajipari Vállalat korábbi vezérigazgatója, dr. Simon Pál a volt OKGT vezérigazgatója, egykori ipari miniszter, valamint dr. Pápay József akadémikus is. A rendezvény kötetlen beszélgetéssel zárult, ahol a MÓL Rt. jóvoltából svédasztalos büfé mellett folytatódhatott az eszmecsere, immár kisebb csoportokat alkotva. A Makói História 2004-es esztendőjéről A makói József Attila Múzeum kulturális lapja a Makói História 2004-ben a hetedik évfolyamába lépett. A színes és fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrált újság 24-28 oldalon, A/4-es formátumban helytörténeti és múzeumi témákkal foglalkozik. Megjelentetéséhez a Nemzeti Kulturális Alapprogram adott támogatást, amelyet ezúton is köszönünk. A 2004/1-es számban hét cikk jelent meg. Kettő foglalkozik a város legrégibb épületével: Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató: 270 éve épült a kálvária kápolna, és Jámbomé Balog Tünde művésztanár: Gondolatok és képek a makói kálváriáról. Az írásokból megismerhető a kálvária kápolna építéstörténete és az, hogy miként jelenik meg a helyi művésztelepek tagjainak alkotásaiban. Makótól öt kilométerre fekszik Kiszombor, ahol a Kis Mária Hortenzia Honismereti Kör foglalkozik a szellemi és épített örökség védelmével. A kör lelkes néprajzos tagja, Badicsné Szikszai Zsuzsa Egy elpusztult kápolna című írásban egy sajnálatosan lebontott épületről értekezik és közöl értékes fotókat. Maroslele község szintén Makó mellett van, de már 10 kilométerre. A helyi iskola szépirodalmi alkotásokat is jegyző helytörténész tanára Rozsnyai János 170 éve született Dessewffy Sándor az örök földek adományozója címmel, egy alföldi falu lakóinak életét jó irányba megváltoztató püspökről emlékezik meg. Az egyháztörténeti témát folytatja Kiss Pál a makói Szent István Egyházi Általános Iskola tanára, Velencei zarándoklatról fogalmazott írásában, amelyből kiderül, hogy a Csanádi Püspökség számára milyen fontos volt Velence, Szent Gellért városa. A lap hasábjain Szokolay Örs a VÁTI Dokumentációs Központjának vezetője 2000 év építészete Magyarországon - A magyar építészet 1000 éve címmel számol be a József Attila Múzeum 2004-ben legnépszerűbb kiállításáról, ahol több tucat maketten ismerhette meg a látogató az ország építészettörténetét. A lapot Szvoboda Dománszky Gabriella miskolci egyetemi tanár, Deák Ferenc olajfestményeken című tanulmánya zárja, amelyben többek között foglalkozik a múzeum egyik büszkeségével a tavalyelőtt restaurált Székely Bertalan festménnyel. A 2004/2-es számban szintén hét cikk látott napvilágot. Halmágyi Pál a József Attila Múzeum igazgatója A „Vörös Szalon” titkaiban az új, állandó kiállítást ismerteti, ahol az elmúlt 15 évben restaurált történeti arcképek láthatók, többek között Székely Bertalan és Barabás Miklós festmények is. Tóth Ferenctől A reformkori Makó üstököséről olvashatunk, aki nem más, mint a város tehetséges földmérője Giba Antal. A számunkra oly szomorú véget ért, kilencven éve kitört első világháborúval foglalkozik Marjanucz László történész, szegedi egyetemi tanár A doberdói fa és Jámbomé Balog Tünde Hetvenöt éves Pásztor János Hősi emlékműve Makón című tanulmányaikban. A doberdói fa alatt/mellett sok makói és környébeli katona pusztult el. A világháború frontjain meghalt hősi halottak előtt tiszteleg az 1929-ben emelt emlékmű. Kellemesebb témát választott Tóth Ferenc Felültem a fakóra, Gyerünk lovam Makóra, amelyből Móra Ferenc makói kapcsolatait ismerheti meg az olvasó. Az író makói bibliográfiáját a városi könyvtár igazgatónője, mindenféle helyi kiadvány ismerője, Mátó Erzsébet gyűjtötte egybe. A József Attila Múzeum sikeres 2005-ös pályázatainak köszönhetően az idei évben is kiadjuk lapunkat. Forgó Géza Múzeumi kutatások Csongrád megyében A régészet, a történettudomány, a numizmatika és a néprajz témakörében 24 tanulmány olvasható a Móra Ferenc Múzeum legfrissebb kiadványában. A Tóth István által szerkesztett könyv egyik legérdekesebb cikke a vőfélyekről szól. A mai lakodalmakban ismét jelentős szerep jut a vőfélyek számára. Eredetileg a vőfély feladata a házasságkötés szabályos végrehajtásának garantálása, az ünnepélyesség emelése és a szórakoztatás együttesen volt. Személyében a főúri lakodalmak ceremóniamestere és a városi házasságközvetítő egyesült. Munkájukat a 18. század óta nyomtatásban is megjelent vőfélykönyvek 268
