Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
©Múzeumi J/^írlevélj© fejezet is került. Klész László Érd sportéletének történetét írta meg a várossá válásig (1979-ig). A kötet leginkább abban különbözik más helységek hasonló kiadványaitól, hogy a múzeum természettudományi jellegének és igazgatójának hozzáértése, beállítódása folytán nagyobb hangsúlyt kapott benne a hely földrajzának és a környék élővilágának tárgyköre. Előzőt ő maga, míg utóbbit a Vörösmarty Mihály gimnázium jeles biológia tanára, dr. Szerényi Gábor illetve mostanra már szakemberekké vált tanítványai, Szerényi Júlia és Halász Antal írták meg. Szintén dr. Kubassek János geográfus - történész vállalta Gáboriné Csánk Vera feltáró régész tanulmányai alapján az európai hírű ősemberi telep ismertetését egy fejezetben. Természetesen nem hagyta ki a város büszkeségének számító, európai ritkaságú szakmúzeumunk és a hozzá tartozó, utazóinknak szentelt szoborpark rövid bemutatását sem. A helység régmúltjának fejezeteit, az Árpádok korát, az Érden a (megmaradt minaret és a helység Hamzsabég nevének évszázados továbbélése miatt) különös hangsúlyt kapó török hódoltság idejét és a 19. századot levéltáros történészek írták meg, amely révén ezek váltak a legjobban feltárt történelmi korszakokká Érd helytörténetében. Köszönet érte Horváth Lajosnak, dr. Krizsán Lászlónak és dr. Kéringer Máriának. A múzeum munkatársai, Kovács Sándor helytörténész és Tímár Edit múzeumpedagógus a viharos huszadik század egy-egy kisebb korszakának levéltári és sajtóforrásai alapján tudtak új megvilágítást adni néhány 1990 előtt politikai okokból jórészt elhallgatott eseménynek, témának. Kovács Sándor a Horthy-kor választásait, a pártállam és az egyház viszonyát és az 1945 után pár évig működő nemzeti bizottság szerepének problematikáját feszegette, míg Tímár Edit családi indíttatás folytán a megszálló Vörös Hadsereg által elhurcoltak kálváriáját örökítette meg. Külön tanulmány foglalkozik Balaton Katalin tanárnő jóvoltából az érdi zsidóság történetével. Tamay Tünde műemléki mérnök, néprajzos két tanulmánya Érd műemlékeiről illetve népi építészetéről különösen elősegítheti a helyhez kötődésre, a múlt értékeinek tiszteletére, a lokálpatriotizmus érzésének fejlesztésére irányuló honismereti oktató és nevelő munkát. A helyi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tartott bemutatón dr. Kubassek János, dr. Krizsán László, dr. Szerényi Gábor, Tarnay Tünde mutatták be a kötet általuk írt fejezeteit. Az oktató-nevelő munkában közvetlenül felhasználható könyvet a város összes iskolájába eljuttatták. Melyek Érd legfőbb természeti és történeti értékei? Érd természeti értékei között szerepel a város Tárnok felőli határában észak - déli irányban húzódó 10-30 méter mély, 3 km hosszú, festői Fundokliavölgy, amelynek 32 növényfaja és néhány állatfaja védettség alatt áll. Különleges értéknek számít növényritkaságai és bronzkori földvára révén az érdi Dunára meredeken leszakadó Sánc - hegy vagy Magaspart, az ófalusi Sziget (valójában ártéri terület) és az Érdi fennsík, amelynek mészkövében több helyen országos ritkaságnak számító, rejtélyes funkciójú kaptárkövek (kaptárfülkék) rejtőzködnek. Érd történelmi, műemléki érdekességei közé tartoznak az 50 ezer éve megtelepedett neandervölgyi ősember feltárt vadásztábora, a kora -középkort idéző kutyavár romfala, a mohácsi csata előtt ákosházi Sárkány Ambrus országbíró kastélyában megszállt II. Lajos király emlékoszlopa, a török kort idéző minaret, a barokk plébániatemplom, fogadalmi kápolnák és szobrok, keresztek, az 1970-es években lebontott neoreneszánsz Sina-kastély, a XIX. századi Pelikán-fogadó, majd Wimpffen-kúria (ma múzeum) klasszicista épülete, az Érd környékéről oroszországi lágerekbe elhurcoltak emlékszobra, a kastélyban a háborús front ideérkeztéig négy éven át működött KÁLÓT - népfőiskola emlékműve. Lassan már az érdi történelem részévé válik a ritka értékű Magyar Földrajzi Múzeum is. A könyv Kovács Sándor által összegyűjtött életrajzi kislexikon, kronológia és bibliográfia adataival zárul. Pedagógiai hasznosításához a szűkebb tantárgyi ismeretbővítésen túl nevelési szempontból is jól használható az emberi személyiségek történelmi szerepét kidomborító életrajzi kislexikon. A kronológia hozzájárulhat helyi évfordulóinkról történő megemlékezések figyelembe vételéhez, míg a bibliográfia egy-egy téma alaposabb megismeréséhez nyújthat segítséget diáknak, tanárnak, érdeklődőnek. A kötet külön erénye a természeti környezetet, növény- és állatvilágot bemutató színes fotók bőséges száma és a történeti fejezeteket kísérő fekete - fehér fotó és ábra anyag, amelyek a könyv szemléletességét növelik. Lossonczy Tamás grafikái 1945-50. Kiállítási katalógus. Kiad.: Ernst Múzeum, 2004. Lossonczy Tamás Kossuth-díjas képzőművész idén augusztusban ünnepelte századik születésnapját. Az 23
