Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
©i^ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLi© Pápai Lívia: „Algoritmusos szövés", a „Laterna Magica" című mű részlete sei, majd a 80-as évek végétől pixeles szerkezetű képek szövésbe történő transzponálásával kísérletezett, melyet „algoritmusos (számsoros) szövésnek” nevezett el. E kísérlet kiindulópontja az az informatikában közismert tény volt, mely szerint „A Vaucanson-Falcon-Jacquard-i, azaz a felvető és vetülékszálak kötéspontjai által létrejövő mintázás végtelen variációit lehetővé tevő találmány mára 18. században előrevetítette a programozott munka képét. Az ebből adódó, nemcsak számító, hanem tartalmakat kezelő lehetőségeket pedig elsőként Lady Ada, Byron leánya Babbage munkatársa, a világ első programozó matematikusa ismerte fel”. (V ámos Tibor: A kárpit és a technika, kézirat, 2000) E technika esetében tehát egy digitalizált, pixelekre bontott kép másolásáról, azaz egy olyan „bizonyítási eljárásról" beszélhetünk, mely a pixelek és a kötéspontok között fennálló analógiára hívta fel a figyelmet. E másolás mechanikussága és az idővel való irreális kapcsolata azonban ellene mond a kárpitszövés kézműves technikájának. A hazai kísérletek tanulságai napjainkra beépültek a Ferenczy Noémi példáját követő, tehát kárpitjaikat saját kezűleg szövő művészek munkái-Marcel Marois: Tükrök, 202x320 cm, 2000 ba, miközben a kárpit nyelvi átértékelődésének folyamatai a világ más részein is hasonló tartalmi, technikai megoldásokat eredményeztek. E megoldásokra példa, a kanadai Marcel Marois „Tükrök” című munkája, mely 2004-ben, tizenkét magyar művész munkájával együtt, a washingtoni Textilmúzeumban-volt látható. Hegyi Ibolya kárpitművész Tudományos tevékenység Új kiadványok Az Érdi Krónika bővített kiadása Szerk.: dr. Kubassek János. Kiad.: Érd Város Önkormányzata, Érd, 2004. A Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, dr. Kubassek János szerkesztésében a város újra kiadta a kis példányszámban 2000-ben megjelent Érdi Krónika című honismereti olvasókönyvet. A múzeum köré tömörült szerzőgárda jóvoltából születhetett meg ez a vaskos és szép formátumú kiadvány, mely teljes városmonográfiának nem tekinthető, mivel egyes témák (pl. a művészeti élet múltja) hiányzanak belőle. Ami bekerült, az azonban a téma legjobb, legalaposabb ismerőinek, autentikus kutatóinak tollából született s így szinte mindegyik fejezet új ismereteket nyújt, nem csak az eddig tudottakat dolgozza fel. A kötet erénye a gördülékeny olvasmányosság éppen úgy, mint a precíz, forráselemzésekre támaszkodó tudományosság. A könyv címlapjára joggal került a múzeum klasszicista épülete, hiszen ez Érd egyetlen megmaradt műemlék jellegű kúriaépülete és a benne immár 20 éve létező Magyar Földrajzi Múzeum révén a város legfőbb idegenforgalmi vonzereje, országos és nemzetközi hírnevet hozó jelképe. A kötetbe egy új 22
