Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-06-01 / 6. szám
Ш JTúZEUMI TÚRLEVÉLJ© Tudományos Akadémián a Habsburg Történeti Intézet és a Magyarországi Görögök Kutatóintézete által, az MTA és az athéni Újgörög Kutatások Intézete támogatásával rendezett Lánchíd-konferencián tudományos előadást is tartott. A „Görög kereskedők, görög tőke az Osztrák-Magyar Monarchiában” alcímű tanácskozáson „A magyar kultúra görög mecénása. Báró Sina Simon szerepvállalása a művészetek, a tudományos élet támogatásában és az MTA székházának megépítésében" címmel színvonalas, saját kutatásain alapuló értekezéssel szerepelt Kerényiné Bakonyi Eszter. A konferencia előadói voltak, többek között Bácskai Vera és Kövér György (mindketten az ELTE professzorai), GerőAndrás, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, Csorba László, a Római Magyar Akadémia igazgatója. Tóbiás Csaba Palackba zárt bányászat Bányász türelemüveg-kiállítás Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány székházában Európa első nemzetközi bányász türelemüveg kiállítását 2004 májusában rendezte meg Miskolcon a Herman Ottó Múzeum a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeummal közösen, amelyen 5 országból érkezett alkotások szerepeltek. A türelempalackok mellett bemutatásra kerültek még bányászati tárgyú fafaragások, bányahegyek és makettek. E kiállításnak olyan nagy sikere volt, hogy közkívánatra Budapesten is meg kellett ismételni. Ezt a feladatot a Magyar Olajipari Múzeum (Zalaegerszeg) és az Érc- és Ásványbányászati Múzeum (Rudabánya) vállalta fel. Budapesten a Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány székházának 1. számú előadótermében, 2005 áprilisában dr. Nagy László Gábor, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezető főtanácsosa nyitotta meg a kiállítást. Ajánló gondolataiban kiemelte, hogy a régi türelemüvegek művészeti értékük mellett sok néprajzi, történeti és ipartörténeti információt hordoznak a készítés időszakára vonatkozóan. A kiállított közel száz türelemüveget és más bányász relikviákat Benke István bányamérnök-technikatörténész mutatta be a nagyszámú érdeklődő közönségnek. Türelemüvegeknek nevezik a szűk nyakú üvegpalackokba beépített kézi fafaragásokat, amelyek hajókat, vallásos, történelmi vagy bányászati tárgyú jelenteket ábrázolnak. E munkáknak hazánkban is több évszázados hagyománya van. A legkomplikáltabbak a bányászati témájú türelemüvegek, az úgynevezett bányászpalackok, mert apró figurákkal vagy bányabeli berendezések másolataival több szintet kellett beépíteni. Erre a célra a 18. és 19. századi 1-2 literes úgynevezett pincetokba való szögletes üvegeket használták, ügyelve az áttekinthetőségre és a korhűségre. Azt gondolhatnánk, hogy miután hazánk jelenlegi területén 125 éve befejeződött a nemesércbányászat, már semmi nem található fel e hajdanvolt tevékenység emlékeiből. Szerencsére a múzeumok még időben begyűjtötték jónéhány bányász türelemüveget, de bizonyos, hogy az idők folyamán nagyon sok megsemmisült, elpusztult. Napjainkban, amikor az iparág vészesen hanyatlik, sürgetővé vált, hogy a még fellelhető bányászati emlékeinket az egyre szélesedő gyűjtési szenvedély és az ezzel együtt járó kereskedelmi hálózat elől közgyűjteményekbe menekítsük, nehogy külföldre jussanak. Ezek közé tartoznak a bányászpalackok is, amelyeknek bemutatását és számbavételét a kiállítást rendező két múzeum felvállalta. Az előkészületek során számos, eddig ismeretlen vagy elfeledett türelemüveget sikerült felkutatni magánszemélyeknél és múzeumok raktáraiban. A bányász türelemüvegek a naiv művészeti alkotásokhoz hasonlíthatók, hiszen sokszor esetlen vagy groteszk figuráit, zsúfolt, mindent megmutatni akaró életképeit, többnyire egyszerű bányászok készítették kezdetleges szerszámaikkal. Az ábrázolások általában az alkotó egy-egy emlékéhez kötődnek, vagy a szakma tipikus mozzanatait jelenítik meg. Megkapó egyszerűségük ellenére a bányászattörténet 202
