Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-06-01 / 6. szám
m JTúzeumi Hírlevél j© / // Múzeumok az Interneten The Best in Heritage Dubrovnik 2005. szeptember 22-24. 2005 szeptemberében ismét megrendezik Dubrovnikban a „Best in Heritage" konferenciát. Az interaktív, multimédia eszközökkel készült bemutatókkal kísért előadások a világ legjobbnak ítélt múzeumi, örökségvédelmi és restaurálási programjait foglalják össze. A tavalyi anyag megjelent DVD-n is; ebben Magyarországot a Pápai Kékfestő Múzeum anyaga képviselte. A kiemelt intézmények között van továbbá a Terror Háza Múzeum, épített örökség kategóriában kulturális tájkép kategóriában a szegedi Kárász utca és Klauzál tér, Az érdeklődők figyelmébe ajánlják a www.TheBestinHeritage.com web-címet, ahol a részvétellel kapcsolatos információk mellett az eddigi eredmények, munkaanyagok is megtekinthetők. A gyöngyösi Mátra Múzeum épületének felújítása 2005. március 23-án KolberIstván tárcanélküli miniszter jelenlétében írták alá a Mátra Múzeumnak helyt adó Orczy-kastély felújítására a Regionális Operatív Program keretében elnyert 800 millió forintról a szerződést. Az előkészítő munkálatok során folynak az építészettörténeti és művészettörténeti feltárások, megkezdődött a múzeum kiállításainak bontása, a gyűjtemények ideiglenes helyre költöztetése. Ugyancsak megtörtént a kiviteli tervekre kiírt pályázat elbírálása, melynek eredményeként - a megvalósíthatósági tanulmányt és az engedélyezési terveket is készítő - a gyöngyösi Grafit 37 tervezőiroda nyert. A felújítás második ütemének megvalósíthatósági tanulmánya március végére készült el, április hónapban a Heves Megyei Önkormányzat és Gyöngyös Város Önkormányzata együttműködési megállapodásának megfelelően újabb pályázatot lehet benyújtani címzett támogatásra. Füköh Levente Szeged középkori váráról A járókelők részéről olyan érdeklődés mutatkozott korábban a szegedi középkori vár feltárása iránt, hogy a Stefánián dolgozó régészek munkáját már-már akadályozta a sűrű tájékoztatáskérés, ezért helyeztek ki egy táblát, amelyből mindenki értesülhetett, mi történik ott valójában. Az ásatást vezető régészt, a Móra Ferenc Múzeum munkatársát, dr. Horváth Ferencet az utcán is leszólítják, hogy érdeklődjenek a legújabb fejlemények iránt. Innen is jött az ötlet, egy könyvet kell kiadni a középkori szegedi várról és annak régészeti feltárásáról. A mű célja az is, hogy kielégítse a régészeti szakma általános érdeklődését. A kiadvány kézirata készen van. A tízszerzős mű immáron a kiadásra, vagyis a pályázati pénzekre vár. Horváth Ferenctől, a kötet szerkesztőjétől megtudtuk: nem pusztán régészeti nézőpontból vizsgálják a vár történetét, hanem olvashatóak lesznek a könyvben művészet- és építészettörténeti, geológiai és embertani vonatkozású írások is. Az embertan azért megkerülhetetlen, mert az ásatások során közel 400 sírt találtak, s ennek a leletanyagnak a feltárásával tiszta kép kapható a középkori Szeged társadalmáról. Horváth Ferenc szerint a könyv legfontosabb üzenete: komolyabban kell figyelni a még megmenthető történelmi emlékeinkre. „Az olyan műemlékek, mint a szegedi vár feltárása azért is fontos, mert egy olyan világba enged betekintést, amikor még nem volt jelentős különbség Közép- és Kelet-Közép Európa között” - mondja a kötet szerkesztője, aki hozzáteszi, a legnagyobb pusztítást vidékünkön - a közhiedelemmel ellentétben - nem a török, hanem a Habsburg uralom hozta. 1715 körül kezdték el például annak a középkori vártemplomnak a lebontását, ami a korabeli Magyarország egyik legnagyobb és legreprezentatívabb épülete volt. A készülő kiadványban erről is részletesen olvashatnak majd az érdeklődők. M.K. Kiállítás és konferencia a Gödöllőhöz is kötődő Sina családról A Sina család és gróf Széchenyi István címmel április 22-ig volt megtekinthető a kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményében (Budapest, Roosevelt tér 9. III. em.). A kamarakiállítás létrehozásában közreműködött a Gödöllői Városi Múzeum, Kerényiné Bakonyi Eszter muzeológus vezetésével, aki a 2003-ban, Gödöllőn bemutatott, hasonló témájú kiállításnak szintén rendezője volt. Múzeumunk történésze március 25-én, a Magyar
