Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-01 / 1. szám

©í^Túzeumi Hírlevél да 105 művész, 138 művel pályázott a világ minden tájáról. A zsűri három napig tartó, körültekintő mun­kájának eredményeként 40 mű került kiválasztásra. E kortárs anyaghoz további meghívott alkotók, a 2001-ben rendezett KÁRPIT kiállítás díjazottainak művei kapcsolódnak. A KÁRPIT II nemzetközi rendezvényt Ovi­dius „Átváltozások" című művére utalva egy törté­neti válogatás is gazdagítja, amely az Iparművészeti Múzeum, a párizsi Mobilier National és a szentpé­tervári Ermitage anyagából érkezik a Szépművészeti Múzeumba. A kiállítás teljes anyagából színes reproduk­ciókat tartalmazó magyar-angol nyelvű katalógus készül dr. László Ernőkének az Iparművészeti Múzeum Textil Osztályának nyugalmazott vezetőjének, dr. András Editnek a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézete tudományos főmunkatársának, Rebecca A. T. Stevens,-nek, a wa­shingtoni The Textile Museum kortárs kurátorának és Dr. Elsje Janssennek, a Municipal Museums of Antwerpen főmunkatársának tanulmányaival. A Magyar Kárpitművészek Egyesülete a KÁR­PIT II. nemzetközi kiállítás megnyitójára szeretné megjelentetni a jelenleg félkész állapotban lévő, a Solti Gizella: Coordináták 70x120 cm, 2000 műfaj teljes magyarországi történetét felölelő Kár­pitművészet Magyarországon című, magyar, angol nyelvű reprezentatív kiadványt is. Dobrányi Ildikó M. К. E elnöke, és az egyesület részéről a KÁRPIT II. nemzetközi kiállítás kurátora A Magyar Kárpitművészek Egyesülete 1996-ban ala­kult. Az egyesület tagjai - 91 fő - Magyarországon és külföldön élő professzionális magyar művészek, akik a szövött kárpit, immár hazánkban is jelentős hagyományokkal bíró műfaját művelik. A kárpit műfajának megújulása „A kapcsolódó megoldások gyarapodása nyomán kirajzolód­nak egy néhányak által folytatott kutatás kontúrjai, s ezen formák utáni kutatás kitágítja az esztétikai gondolkodás határait. Az egymással összefüggő vizsgálatok folyama­tossága fokozza az egyes tárgyak nyújtotta örömöt, és felfoghatóbbá teszi azokat, mint az elkülönítő szemlélet" George Kubier A történelem során olyan időben és térben eltérő kultúrákban is készítettek kárpitokat, mint a IV. századi kopt Egyiptom, vagy a XV. századi pre­­columbiánus Peru. Jelentős művészeti formává - a freskó szerepkörével osztozva - azonban először a középkori Európában válhatott. Az európai kárpitmű­vészet a művészettörténetben mint képzőművészeti műfaj jelenik meg, ezért tervezői között Raffaello, Ru­bens, Poussain, Boucher, majd a későbbiek során Braque, Picasso, Miro nevével is találkozhatunk. A XIX. század közepétől azonban az a hagyo­mányos alkotói folyamat, mely a kárpitmanufaktúrák kivitelezői tevékenységére támaszkodott - miközben e manufakturális jellegű gyakorlat is fennmaradt- megváltozott. A tartalmi és technikai változás, ahogy más műfajok esetében is, az angol Arts and Crafts mozgalom, elsősorban annak vezéregyénisége, William Morris művészet és kézművesség egységéről vallott nézeteinek hatására kezdődött el. A Morris ál­tal meghirdetett program - azaz, hogy a művésznek a mű létrehozásának minden fázisában részt kell vennie- egyik következménye a kárpit esetében az lett, hogy a tervező művészek megtanulták a kartonkészítést és a szövést is. A tervezés során a szövés törvényszerűsé­geit és az anyagok tulajdonságait is figyelembe vevő új szemlélet eltelj edésének hosszú távú eredménye a kár­pit műfajának újjászületése lett. Az autonóm kárpit fejlődésének XX. század végi felgyorsulása a kísérleti textil, majd képi világunkat, a vizuális kultúrát, a mű­vészeteket, a tudományt, így pl., az orvostudományt, 20

Next

/
Thumbnails
Contents