Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-06-01 / 6. szám
m Múzeumi J^írlevélj© Sikeres és szerencsés kezdeményezés volt 2003- ban a múzeumban megrendezett, ÚJ MÜVEK című kortárs időszakos képzőművészeti tárlatsorozat (Gerzson Pál, Szilvásy Nándor, Medve András), melyet 2004- ben is sikeresen folytattunk, Karátson Gábor, Klimó Károly és Baba-Soós Krisztina kamara tárlatának megrendezésével. Ezt a kiállítás sorozatot 2005-ben is folytatni kívánjuk, ismét három kiállítás rendezésével. Ezek közül első a sorban Szajkó István tárlata. Szajkó István festőművész a Vajdaságból költözött át a Veszprém megyei Lókútra. Festészetének jellemzője a sajátságos hangulatú tájképek festése, melyekben a természethez fűződő bensőséges viszonya nyilvánul meg. Képeit burjánzó zöld vegetáció árasztja el, ezért is nevezték őt már indulásakor természetművésznek. Pasztellkréták puha bársonyos érintésével, finom átdörzsölésével állítja elő legfinomabb árnyalatú átmeneteit - szinte teljes alkotói pályája a pasztellkréta műfajában teljesedik ki. Az ÚJ MÜVEK tárlat képe műfaját és méretét tekintve is kivétel a művész munkásságában. Szajkó 1988 nyarán vezeti be életművébe a fűzfa témát, amelynek több önálló művet és sorozatot is szentel, más és más változatban. A hatalmas fűz impozáns tömegével szinte betölti a kép egész felületét. Szajkó a határán van annak, hogy elszakadjon az ihletet adó motívumtól, a kép konkrét jelentésétől és kizárólag a vászon felületére, az olajfesték anyagára, a kép valódi témájára: magára a festői folyamatra összpontosítson. Hallatlan lendülettel, izgalmas tasiszta felületet alkotva, demiurgoszi őserővel, szinte tombolva, nagy gesztusokkal mutatja meg A Fát. A leomló ágak arabeszkjei közt még kivehetjük a fa törzsét, a festő vadul festett ecsetvonásokkal teszi jellegzetessé a művet. Érzékeltet léptéket és mélységet, a fa állandó áradó növekedését, földhözkötöttségét, a fák lényegét, a Hamvas által megírt nagy elragadottságot, a pátoszt. Gopcsa Katalin LEÁNYFALU József Attila emlékkiállítás a Dunakanyarban Helytörténeti Múzeum (Leányfalu, Móricz Zsigmond u. 153.) 2005. május 1. - szeptember 30. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és Leányfalu Helytörténeti Múzeum Közalapítványa „Külön világot alkotok magam...” címmel - az emlékévhez kapcsolódóan-József Attila emlékkiállítást rendezett a Dunakanyarban. A kiállítás kiemelten foglalkozik József Attila és Móricz Zsigmond kapcsolatával, hiszen a helyszín a leányfalui Móricz emlékkiállítás melletti kamaraterem. A helyiség egy szegletét a '30-as évekbeli Japán kávéház (mely József Attila törzshelye volt) hangulatát megidéző tárgyakkal, óriásfotóval rendezték be. Ezt veszik körbe a költő alkotásai, a róla szóló korabeli írások és fotók. József Attila Pilisben eltöltött napjai is felidéződnek a kiállítási anyagban. E mellett képzőművészeti alkotások és művészi könyvillusztrációk másolatai is helyet kapnak a tárlaton. Az emlékkiállítás célja, hogy tavasztól késő őszig a Dunakanyarba látogató turisták és kiránduló iskolai csoportok egy emberközeli képet kaphassanak a költőről. A törzsanyagot a Petőfi Irodalmi Múzeum művészeti tárából kölcsönzött tárgyak, illetve korabeli dokumentumok másolatai adják. Nyitva szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között, illetve előzetes bejelentkezés után hétköznapokon is. Érdeklődni: e-mail: magda@imm.hu, kovács.annamaria@pmmi.hu, sinedit@freemail.hu Tel.: 26/310-244 A kiállítást támogatta: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Évfordulók Titkársága, Korona Étterem, Szentendre SZÉKESFEHÉRVÁR Régészeti kutatások Besnyőn Szent István Király Múzeum - Rendház 2005. június 25. - augusztus 28. 2004 nyarán az autópálya megelőző régészeti feltárása kapcsán került felszínre Besnyőn egy középső bronzkori, az úgynevezett mészbetétes kerámia népének telepe, egy kora császárkori település, valamint a törökkorból származó, igen jó állapotban megmaradt telep. Különösen az utóbbi okozott nagy meglepetést a kutatás számára. A lakóházak, az épen maradt kemencék sokasága fontos információkat adnak e korszak életének megismeréséhez. Ez az országban egyedülállónak mondható telep kerül bemutatásra. Egy lakóház előkerülési állapotának kicsinyített mása, a benne lévő leletekkel teszi színesebbé a kiállítást. Helyet kapnak a kora császárkori házak, gödrök, a bennük lévő tárgyi anyaggal és a mészbe-189
