Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
©í^Túzeumi Hírlevél J© 2005. június 25. (szombat) Tanulmányút. Indulás: 7.00 órakor Tanulmányút Sárospatakra és környékére autóbusszal. Tervezett programunk: Tárd (régi öntésit harang), Szerencs (Vár + ebéd), Mád (templomok,voronyezsi harang), Taktabáj (református templom 1784-ből), Bodrogkeresztúr (középkori templom), Tokaj (vacsora borkóstolóval). Szállás Sárospatakon. 2005. június 26. (vasárnap) Sárospatakon városnézés (Rákóczi-kiállítás, református nagykönyvtár, iskolamúzeum), Tolcsva (középkori templom és egy 1655-ös Wierd-harang). Ezt követően ebéd. Vissza Budapestre, érkezés a kora esti órákban. Kérjük a tisztelt kollégákat, amennyiben a konferencián előadást szeretnének tartani, vagy résztvevőként a konferenciára szeretnének eljönni, ebbéli szándékukat szíveskedjenek 2005. április végéig bejelenteni az OMM Öntödei Múzeum, 1027 Budapest, Bem u. 20. postacímen, vagy a (36 1) 201-4370 telefaxon, vagy az ontodei.budapest@museum.hu e-mail címen. A konferencia hivatalos nyelve a magyar és a német. Az előadások időtartama 20 perc. A magyar előadásokat szinkrontolmácsolással fogjuk németre fordíttatni. Az előadások német és magyar nyelvű kivonatát egy kiadványban a résztvevők kézhez kapják. Kérjük, hogy előadása kb. 25 soros magyar és német nyelvű kivonatát 2005. április 30-ig szíveskedjék elküldeni. Az előadás teljes szövegét legkésőbb május végére kérjük. A vidéki résztvevőknek Budapesten szálláslehetőségről gondoskodunk, ez kb. 5000 Ft/fő/éj költséget jelent fejenként, melyet mindenki maga fizet. Aktív dolgozóknak a részvételi díj: 16.000.- Ft; a tanulmányút költsége: 16.000.- Ft, összesen 32.000,- Ft. Előadóknak, nyugdíjasoknak és diákoknak a részvételi díjból kedvezményt adunk, így a kedvezményes, fizetendő összeg: 10.000,- Ft, a tanulmányút költsége: 16.000.- Ft, összesen 26.000.- Ft. A részletes információt tartalmazó felhívásunkat 2. körlevelünkben fogjuk ismertetni. Patay Pál s.k., Lengyelné Kiss Katalin s.k. kiadványok Studia Ethnographica 5 - a Móra Ferenc Múzeum néprajzi évkönyve A. kötet első tanulmányát a Bálint Sándor születésének 100 évfordulóján rendezett kiállítás ismertetésének szenteltük. N. Szabó Magdolna, a kiállítás rendezője a múzeumban őrzött hagyaték jellemzésével, a kiállítás koncepciójának és megvalósításának leírásával tiszteleg az intézményhez sok szálon kötődő tudós emléke előtt. Teljes teijedelmében közöljük Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató megnyitó beszédét is. Törőcsik István régész-néprajzkutató dolgozata a két tudományszak határterületét érinti, a szegedi vár ásatása során és a korábban előkerült régészeti kályhatöredékeket és a néprajzi gyűjteményben őrzött kályhaszemeket veti össze. Mód László Szentes város 18. századi külkapcsolatait elemzi, közel harminc éves intervallumban kiadott passzuslevelek alapján. Szűcs Judit teljes terjedelmében közli egy, a huszadik század derekán élt csongrádi halász önéletírását. Fodor Ferenc a kiskunhalasi határban folytatott gazdálkodás-kutatásáról ír. A szerző az általa évtizedek óta vizsgált homokháti, intenzív kertgazdálkodás egyik „úttörőjének" és családjának a 20. század társadalmi-gazdasági és történelmi útvesztőit sikeresen kikerülő, tanulságos élettörténetét mutatja be. Medgyesi Konstantin a gazdálkodó családok számára a múlt század derekán még jelentős gazdasági értéket és érzelmi kötődést jelentő lovak koalíciós évekbeli sorsával foglalkozik. Grynaeus Tamás tanulmánya a Makó környéki hagyományos orvoslásról - teljesnek tekinthető összefoglalása, rendszerezése az elmúlt évszázadban feljegyzett adatoknak. Orbán Imre írása a művelődéstörténet olyan jelenségét tárgyalja, amely a 19. század végi és 20. századi mezővárosi társadalmi élet fontos tartozéka volt. A majálisok, mint szervezett ünnepek a hagyományos szokásrend mellett a paraszt-polgári életmód tartozékai voltak, hatásuk több generáció emlékezetében megmaradt. A kötet végén a megye múzeumaiban dolgozó néprajzkutatók 2003-2004-es - az előző évkönyv megjelenése óta eltelt időszakban született - bibliográfiája található. Bárkányi Ildikó szerkesztő Kötet a szegedi püspök palotájáról A püspöki palota, amiről az újonnan megjelent könyv szól, természetesen nem a püspök palotája, 168
