Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
im^úzEUMi Hírlevél hanem az egyházmegye „igazgatási" központja. Jelenleg az épületben működik a püspöki hivatalon túlmenően a papi szeminárium, a hittudományi főiskola és az egyházmegyei kincstár is. Két muzeológus, Vadászi Erzsébet, az Iparművészeti Múzeum munkatársa és Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum osztályvezetője vállalta, hogy feltárja a püspöki palota történetét. A leíró szöveget a szegedi múzeum fotósának, Dömötör Mihálynak a fényképei illusztrálják. Az előszóban Gyulay Endre megyéspüspök nyilvánvalóvá tette: a Dóm téren lévő püspöki palota nem pusztán az egyház „kincse", hanem Szeged, sőt az ország egyik jeles épülete - noha még nem érte el a műemlékkort, a 100 évet. A püspökség és a város ebben az esztendőben emlékezik az épület 75. „születésnapjára.” Glattfelder Gyula Csanádi püspököt 1923. márciusában utasították ki a román hatóságok Temesvárról, a korábbi egyházmegyei székhelyről. Ekkor jött Szegedre a megyéspüspök. Az új helyen, új központot kellett építeni. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Glattfelder egy modern, 20. századi városközpontot álmodott és alkotott meg a szegedi Dóm téren a velencei Szent Márk tér mintájára. A püspöki palota, a Dóm és az egyetemi kutatóintézet által határolt területen a két világháború közötti Magyarország legnagyobb egyházi-kulturális beruházásaképpen Közép-Európa egyik legszebb tere jött létre. „Ez az épülettömb a konkrét egyházi és világi kulturális oktatási központ jellegen túl egy hathatós válasz volt a Trianon által földarabolt egykori ország lakosságán eluralkodó szomorúságra és elkeseredésre" - fogalmaz a kötet szerzője, Zombori István történész. A könyvben több mint 80 fénykép és illusztráció segítségével kapunk bepillantást a püspöki palota legkülönbözőbb kis zugaiba is. Feltárul előttünk az épület rejtett világa. Képünk lehet például arról, hol dolgozik Gyulay Endre püspök, mely helyeken fogadja vendégeit, köztük az ország vezető közszereplőit. M.K. Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral Kiad.: Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2005. 175 p. ill. (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Sorozatszerkesztő: G. Merva Mária) Nagy Sándor festőművésznek, a gödöllői művésztelep egyik alapító tagjának hagyatékában fennmaradt egy kézirat, ami alapvetően Körösfo'i-Kriesch Aladárról szól. G. Merva Mária, aki a kéziratot sajtó alá rendezte, bevezetőjében megismerteti az érdeklődő olvasót a kézirat kalandos útjával és a csodával határos módon való megmaradásával. Nagy Sándor eredeti szándéka szerint Körösfői-Kriesch Aladár életét akarta megírni, de az írásból is kiderül, hogy miután ezer szállal kötődött össze életük, ezért nemcsak Körösfői hittel, szorgalommal, sok munkával tudatosan felépített, sikeres életét ismerhetjük meg, hanem művelődéstörténeti ismeretekkel is gyarapodhatunk. A könyvben szereplő művészek külföldön készültek a mesterségükre, több nyelven beszéltek, leveleztek, külföldi útjaik során sok emberrel ismerkedtek meg, akikkel egy életre szóló barátságot kötöttek. Képet kaphatunk a művészképzés helyzetéről, a művészek érvényesülési lehetőségeiről a 19. század végén és a 20. század elején. Nagy Sándor és Körösfői nemcsak a képző- és iparművészet területén rendelkezett gazdag ismeretekkel, de irodalmi, filozófiai felkészültségük és olvasottságuk is példaértékű. Nagy Sándor szakszerűen felkészült az életrajz megírásához, igyekezett összegyűjteni minden elérhető forrást. Az életrajzba beillesztette Körösfői két naplójának bizonyos részleteit is. Azokat a fejezeteket tartotta fontosnak, amelyekből megtudhatjuk, hogy Körösfői utazásai során mi és hogyan hatott az emberre és a művészre, milyen élmények, benyomások formálták szemléletét, látásmódját. Helyenként megszakítja Körösfői naplójegyzeteit, és saját reflexióival egészíti ki, vagy magyarázza barátja észrevételeit, megfigyeléseit. G. Merva Mária szerkesztői munkájának köszönhetően az életrajz tovább gazdagítja eddigi ismereteinket Körösfői-Kriesch Aladár életéről, a gödöllői művésztelep alkotóiról, munkásságukról, a századforduló máig ható művészeti irányzatáról. Sárközy Gabriella Határon túli múzeumok A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum A Haáz Rezső Múzeum Erdély délkeleti részén elterülő Székelyföld központi részének, az egykori Udvarhelyszék, majd vármegye helytörténeti, néprajzi, képzőművészeti és természetrajzi múzeuma. Gyűjtőterülete, a jelenlegi közigazgatási beosztás szerint, Hargita megye nyugati részeit, vagyis a két 169 i
