Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-01 / 1. szám

Száz éves a pécsi Városi Múzeum - Válogatás a gyűjtemény legszebb darabjaiból 2004-ben megnyitásának 100. évfordulóját ünnepeli az a Pécsi Vá­rosi Múzeum, amely a mai Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága első jogelőd intézményének tekinthető. Az elmúlt évszázadban, tör­ténelmi léptékkel nézve is jelentős gyűjteményegyüttes jött létre a pécsi-baranyai múzeumi szervezetben. Mindennek összegyűjtésében, megóvásában és bemutatásában meghatározó szerepe volt a múlt emlékei, forrásai iránt elkötelezett gyűjtőknek, adományozóknak és persze múzeumi szakembereknek, a klasszikus „múzeumőröktől” a mai múzeum őrzőiig. Ez a felhalmozott szellemi kincs, ami a múzeu­mi tárgyakban, adattárakban, kiállításokban, kiadványokban és még sok egyéb formában ragadható meg, a természet és az alkotó ember kapcsolatában realizálódik, e viszonyrendszerben lehet mind­annyiunk számára befogadható, hasznos és megőrzendő. A magyar múzeumügy - ha sommásan akarunk fogalmaz­ni - a reformkor óta virágzik, ill. a reformkor óta válságban van. Mit is értünk ezen a tulajdonképpen sarkosnak tűnő megfogal­mazáson? Ha a magyar múzeumügy történetének 19-20. századi forrásait tanulmányozzuk, akkor - legyen az országos, megyei, vagy városi múzeum - azt látjuk, hogy a szakma képviselői, akiket sok esetben megszállottaknak is nevezhetünk, tevékenységükről, intézményükről szóló beszámolóikban az eredményekről ugyan­úgy tájékoztattak, mint a gondokról. A nehézségek sokaságát vetették papírra a múlt megismételhetetlen emlékeinek, forrásai­nak megőrzése, meghatározása és bemutatása érdekében, bízva a döntéshozók pozitív reagálásában, de bíztak a társadalom ér­deklődéséből adódó közakarat megnyilvánulásában is. A magyarországi politikai, gazdasági, társadalmi és kultu­rális viszonyok, az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) után, a kiegyezést követően a 19. század utolsó évtize­deiben jutottak a fejlődés és az igények azon szintjére, hogy a vidéki városokban is létrejöttek, a helyi értelmiség, polgárság és politikai elit, ill. hivatalnokréteg támogatásával a múzeumi egye­sületek, egyletek. E civil szervezetek aktív tevékenysége nyomán megnyitották kapuikat az első állandó kiállítások, ill. múzeumok. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miniszter alábbi kör­levelének részlete jól tükrözi azt a szemléletet és elvárást, amelyet a múzeumi egyesületekkel kapcsolatban az országos kultúrpoli­tika már 1873-ban megfogalmazott. Festett ládák (19. század második fele) 2005. január

Next

/
Thumbnails
Contents