Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-01 / 1. szám

A Pécsi Városi Múzeum első állandó kiállítása (1920-1930-as évek)

Képes levelzőlap (Pécs, Széchenyi tér 1910-es évek)

Részlet a Természettudományi osztály állandó kiállításából

„A városi múzeumot a polgárosodó közönség öntudatosodása teremti meg, a lokálpatriotiznus, a szülőföld szeretete, mely összefogja a város lakóit, hogy kedves lakóhelyük emlékeit, szépségeit, életének lüktetését saját és utódaik gyönyörűségére és okulására összegyűjtsék. Éppen ezért a legfőbb erénye ennek az intézménynek az, hogy szinte minden tárgyával, gyűjteményének minden darabjával ki tudja váltani a közérdeklődést, amely egy múzeumnak nemcsak létezési, de továbbfejlődési feltétele is.” Újvári Jenő: A „hely szelleme", mint múzeumalapító tényező. (In: Tanulmányok Pécs történetéből 2-3. Pécs 1996 szerk.: Vonyó József).

Az idézeteket még hosszan sorolhatnánk a múzeum gyűjtő, megőrző, bemutató feladatairól, a tudományos és közművelődési munkáról, ezek hierarchiájáról vagy éppen egyensúlyáról. Az említett szakmai és módszertani területek közötti hangsúly az elmúlt másfél évszázadban a mindenkori kultúrpolitika elvárásainak, utasításainak megfelelően, a szakmai elfogadás mértékének függvényében alakult.

Az elmúlt évszázadban számtalan szervezeti formában, de egyre gyarapodó műtárgyállománnyal és kiállítással a pécsi, baranyai múzeumok a hazai és a nemzetközi szakmai körökben, a

2005. január