Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
©Múzeumi 7/írlevél A „Múzeumpolitika'' fejezetben a NKÖM kezdeményezésére és finanszírozásával 2004-ben indított, a minisztérium felügyelete alá tartozó múzeumok átvilágításáról kapunk hírt. Baross András, tanácsadóként több országos intézmény átvilágításában vett részt, az ott szerzett tapasztalatait mondja el írásában. A Heves Megyei Közgyűlés szintén 2004-ben tárgyalta a Múzeumi Szervezet középtávú fejlesztési stratégiáját. Petercsák Tivadar a koncepció összeállítása során végzett helyzetelemzés és az utóbbi évek tapasztalatai alapján beszél a megyei múzeumok működési feltételeiről, a finanszírozás kérdéséről a Heves megyei példa alapján. „Elmélet és Módszer'' rovatban Frazon Zsófia két megközelítésből a kortárs kulturális és társadalmi jelenségek vizsgálatára, feldolgozására és nyilvánossá tételére kialakított MaDok program és a MaDok hálózat felépítéséről, működéséről és lehetőségéről beszél. Balázs György és Vásárhelyi Tamás elsősorban a Természettudományi Múzeumban szerzett tapasztalatok alapján vetik fel a múzeumok és a kiállításlátogatók szabályozásának szükségességét. Ehhez mintegy példaként említik a német, a holland és az angol múzeumokban összeállított és ajánlott viselkedéskódexet, melynek segítségével egyértelműbbé lehetne tenni a múzeum elvárásait látogatóitól, a cserébe nyújtott élményért. Jogi kérdéseket feszeget Galambos Henrietta a műtárgyak lehetséges biztosítási rendszereinek megismertetésével Magyarországon és külföldön, Cs. Lengyel Beatrix és Stemlemé Balog Ilona pedig fénykép felhasználásának napi problémáira mutatnak rá. A Szépművészeti Múzeum a digitalizálás elemi szükségességét felismerve hosszú távú tervként gyűjteménye teljes digitalizálását tűzte ki célul. Schilling Sára az „Informatika" rovatban beszámol a digitalizálási folyamatban külső szerepvállaló Hewlett-Packard „Art and Science” programjáról, a létrejövő digitális adatvagyon további bemutatási lehetőségeiről. Hírt kapunk az ICOM-AVICOM legutóbbi, Tajpejben rendezett konferenciájáról, melynek keretében a világ különböző országaiból érkezet szakemberek (muzeológusok és multimédia-fejlesztő cégek munkatársai) tapasztalatot cseréltek és bemutatókat tartottak a múzeumukban használt legújabb audiovizuális technológiákról, valamint digitális tartalomhordozókról- és közvetítőkről. A „Képek tárgya, tárgyak képe és a kép, mint tárgy” című írásban a szerző a Néprajzi Múzeum kiállításának tárgyhasználatát vizsgálja, azt hogy milyen módon mutatták be az eltérő szándékkal készült felvételeket, a képek mint tárgyak és a képek tematikus egymás mellé illesztése, viszonyba állítása mennyiben segítették a kiállítás üzenetének hozzáférhetővé tételét, a közvetített tudás megismerését. Az utolsó részben a természettudományi gyűjtemények nyilvántartásának megvalósításával kapcsolatos munkáról, a szabályzatról és annak gyakorlati alkalmazásáról olvashatunk. Kelet és nyugat határán A Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállítása. Szerk.: Vasáros Zsolt és Rezi Kató Gábor. Kiad.: Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2005. 198 p. ill. 2002 jeles év volt a Magyar Nemzeti Múzeum életében. Alapításának 200. évfordulóját csaknem egész éven át tartó ünnepségsorozattal tette emlékezetessé az intézmény. Az ünnepségek záróeseményét, mintegy megkoronázását a „Kelet és nyugat határán" címet viselő új régészeti állandó kiállítás megnyitása jelentette. Egy nagyszabású állandó kiállítás megrendezése mindig különleges alkalom és pillanat a múzeum és a szakember életében. Különlegesen igaz ez a Nemzeti Múzeum kiállításaira, amelyek generációk számára jelenthetik a múlt emlékeivel való első találkozás meghatározó élményét. E kiadványról első pillantásra kiderül, hogy nem hagyományos kiállítási katalógus, nem tudományos publikáció, nem kiállítás-vezető. A mozifilmek végén látható werkfilmekhez hasonlítható „produkció" bepillantást enged a rendezés háttérmunkájába. Megmutatja, hogy mennyi munka áll egyetlen, néhány pillantással felmérhető rekonstrukció mögött. Felvillant néhány képet az alkotás születésének folyamatából. A kötet készítői ezzel még több ismerettel szerették volna ellátni azokat, akik már látták a kiállítást és felkelteni azok figyelmét, akik még nem jártak ott. A könyvben nem kapott helyet a kiállítás minden rekonstrukciójának leírása. Kimaradtak azok, amelyek vagy korábban készültek, vagy elkészítésük nem hordoz magában szakmai újdonságokat. Egy esetben szakmai okok miatt nem lehet nyilvánosságra hozni a készítési folyamatot. Ez a római kocsira vonatkozik, amelynek ásató régésze és tervezője még a tárgy tudományos közzétételen dolgozik. A további nagyobb és kisebb rekonstrukciók, amelyek nem kaptak helyet a könyvben a következők: az őskori vadászsátor, a bronzkori kultikus eszközök, a római erőskapu, a római kőhajítógép - ballista, a római katona öltözéke és fegyverzete, a győzelmi emlékmű - tropaeum, a római út és a római házi szentély - lararium. 139
