Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
(m^ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLJ© hálózat néprajzi gyűjteményei digitalizálását. E program keretében létrehoztuk a magyarországi tájházak adatbázisát, amelyet folyamatosan bővítünk. A fejlesztés harmadik üteme szándékaink szerint a Kárpát-medence magyar vonatkozású népi építészeti emlékeinek és műtárgyállományának feldolgozása, és elektronikus formában történő archiválása, valamint közzé tétele. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum honlapján a menürendszer átalakításával, látogatóbaráttá tételével kívánjuk a digitalizált állományokat könnyen hozzáférhetővé tenni. Ezek a fejlesztések jelenleg is folynak, honlapunk folyamatosan átalakul, s gazdagodik. Az „Örökségünk - Digitális Néprajzi Archívum” szorosan kapcsolódik az Épített Néprajzi Örökség Digitális Archívumához, ugyanakkor elsősorban a kutatók, egyetemi hallgatók, szakmai érdeklődők, és a néprajzi ismereteket a gyakorlatban alkalmazni kívánók számára kíván nagyobb hozzáférést nyújtani a magyar néprajzi szakirodalomban felhalmozott tudásanyaghoz. Szakmánk sajátossága közé tartozik, hogy hatalmas mennyiségű tanulmány, periodika, múzeumi évkönyv, alkalmi kiadvány jelent meg az elmúlt bő száz esztendőben, de közülük nagyon sok még a nagy egyetemi könyvtárakban sem található, legfeljebb az Országos Széchényi Könyvtárban olvasható. A magyar néprajz legtöbbet használt kézikönyvei gyakran csak hosszas keresgélés után, antikváriumokban lelhetők fel, az alapművek újra kiadása pedig szinte reménytelen. Az elmúlt évek nagy könyvtári digitalizálási programjai, valamint az Arcanum Kiadó tevékenysége révén ma már elektronikus formában alapkiadványaink egy részét széles kör használhatja, s e fejlesztések a jövőben remélhetőleg folytatódnak. Továbbra is megoldatlan azonban a helyi vagy megyei kiadványokban, eredetileg is kis példányszámban megjelent, értékes néprajzi tanulmányokhoz való széles körű hozzáférés. Az Örökségünk - Digitális Néprajzi Archívum célja, hogy a magyar néprajzi kutatói és muzeológiai tevékenység korábbi és most keletkező produktumait (elsősorban szöveges, illusztrációval ellátott formában) az Interneten megjelenítsük. A megvalósítás tervezett formája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum honlapjáról elérhető menü (rövidített neve: DNA), amelyen a szerzők neve, s a publikáció megjelenésének éve alapján lehet keresni. A névre kattintva megjelenik a Word szövegszerkesztőben, rtf kiterjesztésben olvasható szöveg. A megvalósítás módja: a Digitális Néprajzi Archívum számára a szerző elektronikus formátumban elküldi (az első ütemben a 1,5 szerzői ívnél nem hosszabb, illusztrációval is ellátott, maximum 10, legfontosabbnak ítélt), a magyar néprajz tudományos kiadványaiban használt jegyzetelési rend szerint elkészített tanulmányát, s közli az eredeti megjelenés pontos bibliográfiai adatait. Az írás eljuttatásával párhuzamosan a szerző nyilatkozik róla, hogy hozzájárul az anyag elektronikus formában történő közzétételéhez, kutatási és magáncélú letöltéséhez. A tanulmányra történő hivatkozás a felhasználó számára kötelező a néprajzi szakirodalomban alkalmazott tartalmi és formai szabályoknak megfelelően. Kereskedelmi célú felhasználás, illetve a szöveg részben vagy egészben történő utánközlése csak a szerzővel történt megállapodás alapján történhet. (Ezt a figyelmeztetést a honlapunkon is közzé tesszük.) A Szabadtéri Néprajzi Múzeum vállalja, hogy az elküldött digitális tartalom elhelyezéséhez az infrastrukturális fejlesztéseket biztosítja, az elektronikus publikációt honlapján közzéteszi, és hozzáférhetően tartja, a Digitális Néprajzi Archívumot folyamatosan fejleszti. Mindazokon a fórumokon, ahol az intézmény az elektronikus tartalomszolgáltatás legújabb múzeumi és tudományos eredményeiről tájékoztatást ad, felhívja a figyelmet a magyar néprajzi szakirodalom digitális hozzáférési lehetőségére. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum honlapját 2004-ben több mint 100 000 látogató nézte meg. 2002-ben ez a szám 20 000, 2003-ban már 50 000 volt. Az érdeklődők először a Skanzen rendezvényei, programjai miatt keresték fel a portált, ma azonban a folyamatosan bővülő elektronikus tartalom újabb és újabb rétegeket vonz. Digitális archívumaink, virtuális kiállításaink nézettsége folyamatosan, s rendkívül dinamikusan nő. Úgy véljük, a Digitális Néprajzi Archívum újabb kitörési pont lehet, mellyel szaktudományunk s a néprajzi muzeológia eredményeit a legszélesebb közönséghez a legmodernebb technika segítségéveljuttathatjuk el. Bizonyára járt már minden néprajzkutató, s Ön is úgy, hogy egy tanulmány írása közben, vagy egy néprajzi kiállítás szakmai előkészítése során égető szüksége lett volna egy tanulmányra, amelyet azonban sem a saját otthoni, sem a múzeuma könyvtárában nem talált meg. Talán azért, mert éppen kikölcsönözték, vagy a szakkönyvtár anyagiak hiányában nem tudta beszerezni a keresett kiadványt. Ma a széles sávú internetezés korszakában hihetetlen mennyiségű információ birtokába jutha-119
