Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
mifúzEUMi Hírlevél A kiállítás létrejöttében, a szervezésben és kölcsönzőként is komoly szerepet vállalt Pákh Imre úr, a debreceni Déri Múzeumban kiállított Golgota című kép amerikai-magyar tulajdonosa. Reméljük, hogy a tárlat látogatói Munkácsy festészetének eddig kevésbé ismert oldalait is megismerve, azzal az élménnyel gazdagodnak, hogy „a legnagyobb magyar festő" életműve sokkal korszerűbb - mondjuk ki nyugodtan, modernebb -, mint korábban gondolták, és hogy Liszt Ferenc muzsikájához hasonlóan örök értéke az egyetemes kultúrának. A kiállítást Bakó Zsuzsanna és Boros Judit művészettörténészek rendezték, a tárlathoz gazdagon illusztrált, magyar és angol nyelvű tudományos katalógus készült. Kapcsolattartó: bellak.gabori^mng.hu Új időszaki kiállítások SZEGED Munkácsy és a fotográfia Móra Ferenc Múzeum 2005. március 22. - április 17. Munkácsy Mihály és a fotográfia kapcsolata ismereteink szerint az 1860-as években, a művész fiatal korában kezdődött. 1863-ban készült róla az első általunk ismert fotó, és az évtized második felétől már művészetéhez is felhasználta a fényképet, mint modellpótlót. Később is előszeretettel alkalmazta festészeti segédeszközként, és szívesen örökíttette meg magát, életének helyszíneit, eseményeit. A Móra Ferenc Múzeumban látható kiállítás e hagyatékba enged bepillantást. A látogatók többségét feltehetően a festményeihez használt modell- és tanulmányfotók érdeklik elsősorban. Az első ilyen képek részint kényszerűségből születtek: a modellek magas napi díja miatt ily módon segített magán a művész. Később a pénztelenség már nem játszott szerepet, a gondos tervezés után beállított testtartások, az érzelmi hatások megörökítésére, a kompozíció elkészítésére szolgáltak a fényképek. A tablókon látható modellek ismerősek lehetnek a Lakodalmi hívogatok, a Siralomház, a Tépéscsinálók, az Éjjeli csavargók, a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és a Honfoglalás című festményekről. A legtöbb egy beállított alakot ábrázol, a kevés csoportkép egyike a Krisztus Pilátus előtthöz készült, s a mű elkészültét megelőző aprólékos és tudatos tervezésről tanúskodik. A húsz alak között ott találjuk Munkácsyt is, Pilátus és egy kaucsukbabát tartó férfi között áll. Más alkalommal is lefényképeztette magát, mint modellt. A Golgotához életnagyságú keresztet ácsoltatott. A kereszt eldőlt, s modellt álló férfi később belehalt sérüléseibe. Munkácsy ezután magát kötöztette a keresztre, ami bizonyára segített neki a szenvedés átélésében. A parádi Károlyi birtokon, 1890 körül készült az a három lovas csoportkép, melyeket a Honfoglalás festéséhez felhasznált. Az egyik tanúsága szerint Munkácsy az ágaskodó lovon is biztonsággal ült a nyeregben. A Honfoglalás az akkori országot járva választotta ki modelljeit, a képek Szentesen, Csongrádon, Kolozsváron és Miskolc környékén készültek. A festmény 1892-ben festett változatáról készült fényképen Munkácsy tollal és grafittal javításokat, kiigazításokat végzett, ezáltal az utókor is bepillantást nyerhet az alkotás folyamatába. Munkácsy festményeiről több korabeli fotómásolat, nyomat készült, melyeket széles körben terjesztettek. Ezek némelyike a kiállításon is látható, lehetővé téve, hogy a modelleket összehasonlíthassuk a ténylegesen megvalósult elképzeléssel. Az életrajzi vonatkozású fotók segítenek emberközelbe hozni Munkácsyt. Portréit korának legnevesebb honi és külföldi fotográfusai műtermei készítették: Borsos József, Ellinger Ede, Koller tanár utódai, Disdéri, Dagron, P. Nadar, a Braun-műterem, a magyar származású Ketskeméthy Mihály Washingtonban stb. Egy fiatal- és egy idősebb kori kép is grimaszolva ábrázolja. Több fotó megörökítette műtermét, a festményeihez modellként használt kellékekkel együtt. Két fotón a műtermében berendezett „keleti sátrában", pamlagon heverve látható. „Az ablak melletti sarokban volt az ő karamáni szőnyegekből feszített sátra, alóla át lehetett tekinteni az egész műtermet; a szögletet betöltő kerevet fölött tükrök lógtak s egy órási tükör a sátor fölött is, hogy kétszeres távolságban is láthatta alkotásainak szín és távlati hatását. Ott szokott pihenni, ott gondolkozott el esténkint" írta Malonyai Dezső. Szívesen örökíttette meg magát a festőfejedelem, Rubens jelmezében. A Pesti Hírlap tudósításából tudósítása szerint az 1882 februárjában a Műcsarnokban tiszteletére rendezett vacsorán „vetekedik a 'Békaegérharc'-cal komikumban ama dühös hadviselés, amely Ellinger és Klösz fényképészek között folyik a Munkácsynak adandó,jelmezkép album tárgyában". Mint a téma jeles szakértőjének, Sz. Kürti Katalinnak - aki Békéscsabán e kiállítás 112
