Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
©í-^Túzeumi Hírlevél J© főrendezője volt, nemrég megjelent könyvéből megtudjuk, végül Ellinger Győzött. Több fényképész is megörökítette a korán meghalt világhírű művész utolsó útját, a Kossuthéval vetekedő pompával megrendezett temetést. A kiállításon a fényképeken kívül Munkácsy több relikviája látható, melyek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumból származnak: ecsetei, vázlatmappája, útlevele, párizsi palotájának leltára, személyes használati tárgyai. A kiállítás a Tavaszi Fesztivál keretében, a Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Műsor szervezésében készül, képanyaga a csabai múzeumén kívül a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárából, a Nemzeti Galéria adattárából, a debreceni Déry Múzeumból, a Miskolci Herman Ottó Múzeumból, és nem utolsó sorban a szegedi Móra Ferenc Múzeumból származik. Kocsor János BUDAPEST Alpár Ignác életútja (1855-1928) Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2005. március 25. - október 15. A magyar építészet legtermékenyebb időszakának, az elmúlt századforduló késő historizmusának egyik kiemelkedő építésze 1855. január 17-én született a Józsefvárosban, stájer eredetű iparoscsaládban. Apja Schöckl Mátyás már Pesten asztalosmester, üzeme a kor legnagyobb építkezéseihez dolgozott. Anyja Eisele Mária Württenbergből idetelepült iparoscsalád leszármazottja. Ignác még Schöckl néven a belvárosi főreáliskola elvégzése után elszegődött kőműves inasnak és 1873-ban szerzett szabaduló levelet. Hauszmann Alajos irodájába került, akinek biztatására 1874-től Berlinben az Építészeti Akadémián folytatta tanulmányait az antik hagyományokra épülő neoreneszánsz irányzat szellemében. Az akadémia befejezése után berlini építészirodákban dolgozott. 1880-ban elnyerte a Schinkel érmet. Ez évben magyarosította nevét Alpárra. Itáliai tanulmányútjáról Hauszmann meghívta a budapesti Műegyetemre tanársegédnek. 1881-1888 között tanított a Díszépítéstan Tanszéken. Közben sokat pályázott. 1883-ban házasságot kötött Orth Antóniával, egy aradi kereskedő leányával. Már 1883-ban elnyerte a herkulesfürdői Szapáry fürdőház megtervezését, s ezt követték a megszaporodó erdélyi megbízások. Műveinek jelentős hányada így Erdélyben található, ahol különösen vármegyeházái és templomtervezései kiemelhetők. 1888-ban önálló tervezőirodát nyitott, először aTeréz körút 7-ben, majd 1891-től az Almássy tér 11. szám alatt felépült saját lakó- és irodaépületében. A jó szervező képességű, menedzser típusú építész hamarosan korának egyik vezéregyéniségévé vált, irodája prosperált. Számos jelentős középület tervezését sikerült megszereznie: 35 pályázatból 22-t. 113 Strobl Zsófia: Alpár Ignác és felesége (1909.)
