Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-02-01 / 2. szám

©i^úzeumi H írlevél történeti összefoglalást ad a pannoniai ripa-szakasz­­ról (pp. 135-149). A kötet az összesen 166 oldalnyi szöveges rész után 180 darab, rajzokból, fotókból, légifotókból, régi és új térképekből álló illusztrációt, valamint 28 térképet tartalmaz, amelyen a szerző a limes-út jelenleg ismert és feltételezett nyomvona­lát, valamint a jelenleg ismert erődök és őrtornyok helyét jelölte be. Visy Zsolt könyvének legnagyobb értéke az az óriási ismeretanyag, amelyet javarészt saját, immár több mint 30 éves intenzív kutatásai során gyűjtött össze. Munkája nemcsak a korábbi szakirodalom feldolgozására és korszerű kiértékelésére szorítko­zott, hanem saját légifelvételei mellé nagy gondos­sággal összegyűjtötte a különböző magyarországi intézményekben fellelhető, illetve O. Braasch által rendelkezésére bocsátott fotókat, valamint számos régi térképet, amelyeken római kori objektumok ma­radványai voltak kivehetők. Köszönhető ez annak is, hogy az immáron törvényesen is legitimált pécsi régésztanszéken található az ország egyik legnagyobb fotóadatbázisa régészeti lelőhelyeinkről. Ezeket az objektumokat szisztematikus terepbejárásokkal a helyszínen is azonosította, több helyütt (pl. Intercisa, Lussonium) hosszan tartó, alapvető eredményeket hozó ásatásokat is végzett. Kutatásai nyomán minden idők legteljesebb magyarországi erődítmény- és őrto­rony-topográfiáját sikerült összeállítania: felfedezésre került többek közt 18 új menettábor (vagy gyakorló tábor) Brigetio zónájában, egy korábban ismeretlen palánktábor Sárbogárd és Kálóz között (e létesítmé­nyek funkcióját persze ásatásokkal kell majd egyértel­műen igazolni), valamint számtalan őrtorony illetve jelzőtorony, különösen Arrabona környékén és az Intercisa-Annamatia szakaszon. A katonai létesítmé­nyeket egységes rendszer és számozás szerint nevezte el, amely egy újabb objektum esetleges felfedezése után tetszőlegesen bővíthető, így jóval könnyebbé tette az utódok munkáját. A kötet katalógus-fejezetéből kimaradt az egyes katonai táborok, erődök feltárt épületeinek, legjelentősebb leleteinek leírása, az auxiliaris vicus­­okból ismert katonák által használt létesítmények (pl. fürdők, mansio-k) felsorolása, valamint egy-két kivételtől (pl. Lussonium) eltekintve a táboralapraj­zok bemutatása az illusztrációk között. Mindezekről a szerzőnek sajnos le kellett mondania, mert túlsá­gosan szétfeszítették volna a kötet kereteit. Pedig a katonaság által épített és fenntartott létesítmények, mint pl. a fürdők ugyan a vicus-okban találhatók, de éppúgy a védelmi rendszer részei, mint a táboron belüli épületek. Már csak azért is szerencsés lett vol­na említésük a kötetben, hiszen az utóbbi évtized egyik legjelentősebb eseménye volt az intercisai fürdő feltárása és műemléki bemutatása. Bizonyára szintén terjedelmi korlátok miatt nem került sor a késő római belső erődök, az alföldi sáncrendszer, és a ripától távolabb elhelyezkedő létesítmények (pl. tá­­ci auxiliáris táborok, vagy a Hatvan-gombospusztai őrtorony) részletes ismertetésére. A szerző által az egyes objektumoknál lelkiismeretesen összegyűjtött és felsorolt kutatástörténeti adatokhoz kiegészítésül talán meg lehetne említeni Kováts Valéria és Maráz Bor­bála 1974. évi leletmentését a dunaszekcsői táborban, ahol az erőd nyugati falmaradványait valamint egy kora bronzkori, egy kora vaskori és egy római kori épületet figyeltek meg, illetve Kovács Péter 1999-ben elkezdődő és 2001-ben már részlegesen közzétett kutatásainak új eredményeit az annamatiai auxiliaris táborban. Az itt felsorolt, terjedelmi korlátozottság miatt kényszerűségből kihagyott adatokért cserébe a szer­ző azzal kárpótolja az olvasót, hogy az összefoglaló fejezetekben két hosszú táblázatban ismerteti meg a ripa-menti katonai táborok és őrtornyok legfonto­sabb adataival. A ripa Pannonica számos létesítményének datálása és számos hozzájuk kapcsolódó történeti probléma a források ellentmondásossága miatt ne­hezen megoldható. A tokodi római település fürdőjé­nek megléte, a nagy számú korai importtárgy és egy katonai diploma önmagában még nem döntő érv egy korai auxiliaris tábor megléte mellett, ilyenkor a kérdést csak ásatással lehet tisztázni. Ez történt 50 Simplon mozi és bérház. A mozi előcsarnoka

Next

/
Thumbnails
Contents