Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
<m JÍúzeumi H írlevél m elhelyezkedő immár romossá épület. Utolsó gazdája, akinek nevéhez az újjáépítés fűződik, Csanády Sándor (szül. 1814) aki székely lovassági alezredes fiaként birtokolta a kastélyt. 1850 körül klasszicista stílusban építteti tovább, a belső tereket is átépíti, a kor ízlésének megfelelő kellemes lakhelyet épít belőle. A kastély jelenlegi formáját az 1959-62 között történt helyreállítás idején kapta Mészáros Géza és Horler Miklós tervei alapján. Könyvtár, művelődési ház, teleház kap ma is benne helyet a most átrendezett és felavatott állandó kiállítás mellett. A huszonegyedik századi utódok úgy igyekeztek a Bocskai Szabadságharc emlékeit felidézni, hogy az Egri Vitézlő Oskola Hagyományőrző és Sport Klub tagjai korhű ruhákba öltözve haditornát mutattak be, és ágyúlövésekkel idézték a szabadságharcot, melynek egyik helyszíne és vezetőjének otthona volt a Nagykereki Várkastély. A Nagykereki Bocskai Várkastély állandó kiállítását dr. Nyakas Miklós történész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum igazgatója rendezte, ő írta a forgatókönyvet és a kiállítás vezető füzetet is ő szerkesztette, mely kétnyelvű, szép kivitelű, alapos tudományos munka a témáról. A kiállítás létrehozásában a Déri Múzeum és a Hajdúsági Muzeum munkatársai, a belsőépítészeti és a grafikai munkákkal Bánkuty Albin és Láng-Miticzky Gábor, a műtárgy másolatokkal Marton Klára és Szabó István segített. Hubert Erzsébet MÚZEUMPEDAGÓGIA Néphagyományőrző óvónők országos találkozója Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, Szentendre 2004. november 15. (Mindszent havának 15. napján) Megint történt valami, ami Szentendre kulturális jóhírét országszerte gyarapíthatta. A városunkban tizenhárom éve működő néphagyományőrző óvónői csoport, a gödöllői egyesülettel karöltve - három év után - ismét egybetoborozta az ország különböző helyein tevékenykedő óvónők népes táborát. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kisbodaki pajtájának befogadóképessége korlátozta kétszáz főre a visszajelentkezők számát. Teréz napján, végül mégis jóval többen melegítették fel lelkesedésükkel a pajta óriás légterét. A házigazda óvónők - összefogva a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársaival - egy izgalmas és érdekes napot szerveztek az érdeklődőknek. Szép lehetőséget ajánlva kétszázötven összesereglett óvodapedagógusnak, hogyan formálják jövőt építő nemzedékünket. Az óvónők Záhony, Cigánd, Sárospatak, Szentes, Hajdúböszörmény, Törökszentmiklós, Aszód, Gomba, Gödöllő, Inarcs, Százhalombatta, Budapest, Pilismarót, Tata, Pécs településeiről jöttek el, mert vonzónak találták a cselekvő bemutatókra összpontosított eseményeket. (Sértődés ne essék, a hosszú sorból még sokan kimaradtak.) Rövid, tájegységi bemutató-séták után, a nyírádi malom előtt folytatódott az élővé varázsolt múzeummal való ismerkedés. A beindított, zakatoló, búzát őrlő vízimalomban „Jár a malom, jár" gyermekjátszó bemutatót tekinthettek meg, amit a Bimbó utcai és a Szivárvány óvodások csoportjaival Szigeti Miklósné vezetett. A bocföldi szőlőskertben, pincében bemutatott „Lipem, lopom a szőlőt" szüreti játékot is kétszer kellet eljátszani, hogy minden érdeklődő óvónő láthassa. Ez utóbbit a püspökmajori és Szivárvány óvodásokkal Papp Kornélia játszotta el. A Teremtő kegyes volt a szervezőkhöz, a résztvevőkhöz, mert az őszi permetező esőt már a pajta védelméből szemlélhették a TÉKA Együttessel együtt, akik muzsikájukkal hívogatták táncba a tüzes kedvű menyecskéket, lányokat. Tánc után, Váradi Béla bácsi igazi kemencében sütött kenyérlángosa, fokhagymás tejfölös öntettel ízesített harapnivalója csillapította a messziről jöttek étvágyát. Jól esett a ropogós Kiskovácsi óriás alma is, amivel Sebestyén István támogatta a rendezvényt. Petrás Mária moldvai csángó énekes-keramikus hátborzongatóan gyönyörűséges Mária-énekei, hitvallása a gyermekkorról, a kicsiny gyermekeket formáló nevelőkről, miszerint: nagyon nehéz, de nagyon szép hivatást választottak azok, akik ott hallgatták őt a pajtában - mindenkit elbűvölt. Dr. Cseri Miklós főigazgató ünnepi, mégis közvetlen köszöntőjét is jó szívvel fogadták. Bardócz Csesznák Éva és Kustánné Hegyi Füstös Ihm múzeumpedagógusok tájékoztatója, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum pedagógiai tevékenységéről, a kicsinyek cselekvő bevonásáról szólt. Arról, amit a délelőtti bemutatókon is tapasztalhattak. Beszéltek az éves visszatérő eseményekről, alkotó napokról és arról, milyen lehetőséget biztosítanak esős időben, múzeumi szezonon kívül télen. Mindezt, valamennyi kíváncsi résztvevő megtapasztalhatta, amikor is átvonultak az idén nyílt Csilléry Klára Oktató Központba, ahol délutánra igái sokadalom lett, kezdetét vette a kézműveskedés: apró madárijesztő készítés Laczay Saroltával, Papp Kornéliával; ivóedény készítés, agya377
