Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
©Múzeumi Hírlevél m gozás Angyal Zsuzsával, Rónay né Ágival, csiga-csinálás, tésztagyúrás Sóosné Fehér Ilonával, zúzoló, bürökduda készítés Sári Adéllal; só-liszt süteménygyúrás Berezmi Beátával és egy különleges élmény: Néder Norbert Ládafia Műhelyében a természet rendjének törvényszerűségeibe való beavatás tapasztalás érzékszerveink segítségével. Mindenki mindent maga készíthetett el. Az óvónők képzeletbeli tarisznyái megteltek a tevékeny napon készült játékokkal, eszközökkel, természet adta hangszerekkel, hogy majd otthon újra átélhessék az óvodásokkal együtt a tárgykészítés örömeit. Az érkezéskor kínált, frissen sütött, meleg pogácsából, amit Surányi István helyi cukrászmester és a Heim Pékség küldött ajándékba, - maradt útravalóul is a tarisznyákba. A borús, esős nap ellenére a rendezők és a vendégek egyaránt feltöltődve térhettek haza. A rendezvény jelmondatául választott Kodály Zoltán idézet - amit Vincze László ajándékaként, merített papírra nyomtatva, kis könyvjelzőként szintén hazavihettek az összesereglettek - az óvónőkre is érvényessé vált: „Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is, már inkább megjegyzi. De amiben ő maga is tevékenyen részt vesz, az bizonyosan bevésődik emlékezetébe.” Kedves olvasóm, a nap kapcsán adódott gondolatomat szeretném megosztani Önökkel. Kicsiny gyermekeinket közösségi világunkba az óvó nénik vezetik először, magyarságukat, nemzetépítő tudatformálásukat is ők kezdik alakítani. Aki már eltöltött egyetlen fél napot is 20-25 csöppséggel egy teremben vagy az óvoda udvarán az tudja, hogy mit jelent ez, milyen nehéz feladat. Értékeljük-e ezt mi szülők és rajtunk keresztül társadalmunk? Milyen szép lenne, ha a beszoktatás végére eső időszakban, egy napon külön őket, óvónőket ünnepelnénk! Ez a nap október 15-e, Teréz napja lehetne, gondolva a kisdedóvók hazai elindítójára, Brunszvik Tetézve. Ezzel is tisztelegve előtte. Milyen szép lenne, ha óvónőink számára cselekvő ünneppé tennénk ezt a napot, amikor hasonló összejöveteleket tartanánk országszerte, mint amilyen a fent leírt szentendrei nap volt. Megfontolásra ajánlja: Kertész József A Magyar Nemzeti Galéria múzempedagógiai tevékenységéről Milyen módon igyekszünk a magyar képzőművészetet megismertetni, megszerettetni az iskoláskorú gyerekekkel, fiatalokkal? Öröm számunkra, hogy a „Múzeumok mindenkinek” c. programfüzeten kívül a Múzeumi Hírlevélben is „mesélhetünk” arról a múzeumpedagógiai tevékenységről, mely évtizedek óta folyik a Magyar Nemzeti Galériában. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem újdonságokról lesz itt elsősorban szó, hanem régóta működő programokról, melyeket igyekszünk alkalomhoz, csoport-összetételhez, rendelkezésre álló időhöz igazítani. Megtisztelő figyelmüket azonban mégis kérem azoknak is, akik e bevált gyakorlatot már ismerik, mert bemutatkozásunk végén mégiscsak szeretnénk valami újról is beszámolni. Az alábbiakban felsoroljuk kollégáinkat akik múzeumi foglalkozásokra várják az iskolásokat, s a témaköröket, melyeket az egyes múzeumi órákon érintenek. Mindenek előtt azonban fontos elmondani, hogy célunk az egyes osztályok visszatérése a múzeumba, méghozzá oly módon, hogy amikor a pedagógus jelentkezik, azzal az igénnyel, hogy tanítványait elhozza múzeumi órára, igyekszünk egy több alkalomból álló sorozatra rábeszélni. Hangsúlyozzuk annak szükségességét, hogy az ideális az, ha az iskolában már feldolgozott korszaknak megfelelően beszélgethetünk el a festmények és szobrok között a képzőművészet szerepéről. Természetesen ez nem mindig valósítható meg, s alkalmazkodva a diákok lehetőségeihez, igyekszünk megtalálni s előre megbeszélni a sorra kerülő témát. Rényi Vámos Katalin gyermekeknek szóló tárlatvezetésre várja az általános iskolai korosztályt, melyet a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain tart. A választható témák az egyes korszakoknak megfelelően: • Gótikus festészet és szobrászat Magyarországon 1350 és 1450 között • Beszélgetés a középkor világáról, az egyházi művészetjelentőségéről a késő gótikus szárnyasoltárok bemutatásával • Egyházi és világi festészet a barokk korban • A 19. szd. festészete és szobrászata • Történelmi festészet - nemzeti romantika • Munkácsy Mihály és Paál László művészete • 20. szd. művészete, a modern festészet kezdetei Lindner Magdolna középiskolások számára tart múzeumi órát. Elsősorban a múzeum állandó kiállításain, de érdeklődés esetén az éppen aktuális időszaki kiállításokon is van mód közös szemlélődés-378
