Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-12-01 / 12. szám
(m^úzEUMi Hírlevél „MODERN MAGYAR RAJZOK" - Válogatás Gombosi György művészettörténész gyűjteményéből Magyar Nemzeti Galéria III. emeleti kamaraterem 2004. november 11,- 2005. március 31. Gombosi György (1904-1945) a huszadik századi művészettörténet-írás egyik legjelentősebb személyisége. Kutatási területe elsősorban a középkori és reneszánsz itáliai művészet volt. Eredményeit több cikkben, tanulmányban és monográfiában (Spinello Aretino, 1926; Palma Vecchio, 1937; Moretto da Brescia, 1943; Rubens, kézirat) foglalta össze. A kortárs magyar művészetről szóló írásai közül kiemelkedik Beck Ö. Fülöp munkásságáról megjelentetett könyve (1938), valamint az „Új magyar rajzművészet" című, összefoglaló kötete (1945), amelyben a műfaj elméleti kérdéseivel is fogalkozott, bemutatta és értékelte a 20. század első felének magyar rajzművészeti törekvéseit. Gombosi kortársaihoz (BedőRudolf, Radnai Béla, Szegi Pál, Franki Sándor) hasonlóan nem csupán méltatója, hanem gyűjtője is volt a rajzoknak és vázlatoknak. Az egykor közel 200 lapot számláló gyűjteményében Rippl-Rónai József tanulmányaitól Vajda Lajos önálló kompozíciójáig számos művész munkái szerepeltek, melyek baráti ajándékozás, gyűjtői csere vagy vásárlás útján kerültek a kollekcióba. A művészettörténész születésének 100. évfordulóján rendezett kamaratárlatunkon a századelőtől a második világháborúig terjedő időszakot reprezentáló modern rajzgyűjtemény hagyatékban őrzött 60 válogatott darabját ajánljuk a szakmai- és nagyközönség figyelmébe. Tudományos tevékenység Új kiadványok Az ókori Pannonia történetének forrásai II. Pannonia története Kr. u. 54-től a markomann háború kitöréséig (166) Szerk.: Kovács Péter- Fehér Bence. Kiad.: Károli Egyetem Kiadó Károli Gáspár Református Egyetem ВТК Ókortörténeti Tanszéke, Bp., 2003. 216 p. ill. Az egyetemi segédkönyvnek szánt forráskiadványsorozat történészeknek, régészeknek, filológusoknak egyaránt használható kézikönyv. A kötetben egy helyen találjuk meg az eredeti nyelven, fordítással, kommentárral, mutatókkal és térképpel a római Pannonia tartomány történetére vonatkozó ókori írott forrásokat. Eddig csak rövid, bár alapvető összefoglalások voltak elérhetők, így a kutatónak és a korszakot tanulmányozónak egyaránt egy-egy szerző szövegkiadásaiból és szakmonográfiákból kellett összeszedegetnie az egy-egy eseményre vonatkozó anyagot, s a legritkább esetben találhatta meg magyarul. Mostantól korszakokra bontva egy-egy kötetben megtalálható az ókortól ránk hagyományozott történelmi-földrajzi ismeret, ami a szerzők reményei szerint nem tudásuk összefoglalása és lezárása, hanem sokkal inkább eszköz és ösztönzés újabb kutatásokra. A második kötetben szerepelnek a megszilárdult római tartomány markomann háborúk előtti életéről fennmaradt töredékek, összefoglalások, történetírói munkák, egyebek mellett Tacitustól, Cassius Diótól, Iosephustól, valamint földméréstani szakmunkák, a korszak költőinek Pannóniára vonatkozó versei, végül, de nem utolsósorban a kortárs hétköznapokat megörökítő feliratokból és katonai elbocsátólevelekből egy reprezentatív válogatás. A sorozat előző kötete tartalmazza a korai földrajzi írókat és a római hódítás korát, a következő kötet a markomann háborúkat tárgyalja. A kötet megvásárolható; Kis Magiszter- és Atlantisz Könyvesboltokban, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem BTKjegyzet boltjában (Bp. Reviczky u.4. szám alatt) S.G. Úszóházak a Tiszán Kiad: Móra Ferenc Múzeum. Bátyai Gitta vegyész technikus, a Móra Ferenc Múzeum preparátora, a Természettudományi Osztály munkatársa. Tíz évvel ezelőtt elhunyt félje, az utolsó szegedi polihisztorként számon tartott BátyaiJenó'hatására kezdett történeti témájú kutatásokba, „a régi szegedi napilapokban és könyvekben való keresgélés aztán lassacskán a szenvedélyemmé vált” - mondja Bátyai Gitta, aki az utóbbi években feldolgozta a Kass Szálló, az újszegedi liget históriáját és tanulmányt írt a vadászati almanachba a legendás csongrád megyei vadászokról. Legutóbb önálló kötetet publikált a tiszai úszóházakról. A szerző úgy látja, Szegeden a nyár akkor kezdődik, amikor a téli kikötőből kihozzák az úszó370
