Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-10-01 / 10. szám
m^úZEUMi Hírlevél J© 7-9. osztály, VI. helyezett Abasár KIKI Általános Iskola, 8. o. tanárok: Hartman Györgyi Medve Tamásné A Textilmúzeum tárgyainak, dokumentumainak első darabjait az 1960-as években megrendezett szakmatörténeti kiállításra gyűjtötték össze. 1975-ben, végül, megalapították a Textilmúzeumot, így a textilipari emlékek felkutatása és gyűjteményi elhelyezése folyamatossá vált. 1986-ban nyílt az első, látogatható, kiállítással berendezett múzeumépület a XIII. kerületben, ám 1991-ben a tulajdonos eladta az épületet: a múzeum bezárt, és a gyűjteményt raktárakba kellett költöztetni. 1992-ben azonban lehetőség nyílt a múzeum újraindítására: abból a célból alakult meg a Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeumi Alapítvány, hogy a gyűjteményt új épületben helyezze el, és az ismét megnyíló múzeumot működtesse. Az alapítvány megvásárolta a felszámolt BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalattól a Goldberger-házakat, majd - múzeumi és műemléki szempontok szerint - felújította azokat. A hat évig tartó, részlegesen elkészült épületfelújítás költségeit nagyrészt alapítványi tőke, valamint pályázatokon elnyert támogatások biztosították. A múzeum 1999-ben nyitotta meg kapuit. Az átadott épületrészben négy kiállítás látogatható és lehetőség van időszaki kiállítások rendezésére is. Ugyancsak a Textilmúzeum Alapítvány működteti a pápai Kékfestő Múzeumot, mely állományát és működését tekintve is szorosan kapcsolódik a budapesti Textilmúzeumhpoz. A pápai Kékfestő Múzeum az egykori Kluge cég üzemének épületében és berendezéséből alakult, s 1962 augusztusában nyílt meg a közönség előtt. A mintagyűjtemény és a mintakönyvek azonban már 1954-ben a Művelődési Minisztérium védettsége alá kerültek. A gépi berendezések pedig a műszaki és ipari műemlékek védelmét elrendelő törvényerejű rendelet alapján egyedileg kerültek nyilvántartásba. 1955-ben az üzem történetének és munkájának feldolgozása is megkezdődött. A Kékfestő Múzeum fokozatosan megvásárolta a Kluge cég termékeit, családi használatú, díszesebb térítőit, de néhány különleges nemzetiségi viseleti darabot is. így pl. a zöld virágú vend kendők, vállkendők éppen úgy a gyűjteménybe kerültek, mint a festőlegények ágyának cégjelzéses lepedői, kék ágyhuzatai és térítői. A kézi és gépi minták százai mellett a teljes mintakönyvállomány is immár a Kékfestő Múzeum tulajdonát képezi. A családi iratok egy része a múzeumba, jelentősebb hányada azonban a Veszprém Megyei Levéltárba került. A lakóházat és az üzemépületet az 1950-es években államosították. A Tapolcán túl fekvő kis gyár és berendezése azonban, mint használaton kívüli egység, gépeivel együtt magántulajdonban maradt. Műemléki érdekből került kisajátításra az épület az 1960-as években, gépi berendezését pedig megvásárolta a múzeum akkori fenntartója, a Textilipari Kutató Intézet. A rekonstruált mosóhíd ismét összekötötte a két üzemrészt és 1968 júniusában a teljes üzem látogathatóvá vált. 1980 körül a volt lakás és néhány kisebb helyiség átalakításra került: a múzeum így nyert helyet a különkiállítások számára, a raktár és a kis restaurátorműhely céljára. A nagy üzemépület az elmúlt években, egyébként, nagyobb felújításon ment keresztül, ekkor került sor a patakmeder rendezésére, a pihenőterek kialakítására és az udvarok parkosítására is. A Textilmúzeum könyvtára a múzeum alapításával egyidőben áll rendelkezésére az érdeklődő olvasóknak. A könyvtár jelentős értéket képviselő speciális szakkönyvtár. A gyűjtemény egyes darabjai felbecsülhetetlen értékkel bírnak. Az állomány a vásárlások és hazai és külföldi cserekiadványok mellett a következő jelentősebb hagyatékokból állt össze: Textilipari Kutató Intézet, Goldberger Textilgyár, különböző szakiskolák, magánszemélyek (Endrei Walter textiltörténész, Vég László volt könnyűipari miniszterhelyettes) könyvei, intézmények kiadványai. A könyvtár a múzeum napi munkájához fontos segédeszközként működik, emellett a felsőoktatási képzésben (Iparművészeti- Képzőművészeti Egyetem) résztvevő diákok számára nélkülözhetetlen. Az állomány (mintegy 6.000 szakkönyv és folyóirat) jelentős része tömörített polcrendszerrel ellátott raktárban található. Az elkülönítve tartott kézikönyvtár egyes darabjai mellett a könyveket számsorrendben helyezték el a polcokon. A hazai és külföldi folyóiratok betűrendben találhatók. Az állomány 1997 előtti darabjairól szerző, cím és szakterület szerinti cédula katalógus készült. 1997 utáni szerzeményeket számítógépes rendszerben (Lapoda nyilvántartó szoftver) dolgozzák fel. A könyvtár értékes különgyűjteménye a századfordulótól napjainkig megjelent ún. Mintakönyvek. Az állomány jó része a magyar nyelvűek mellett a textilipar szaknyelvén, 318
