Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-09-01 / 9. szám

m^TúZEUMI J/íRLEVÉLJ© Műtárgyvédelemrestaurálás Barokk kori faragott faszobrok restaurálása Szeged - Móra Ferenc Múzeum A művészettörténeti szempontból is értékes és ritka alkotások a Szeged-Csanádi Püspökség Egyházme­gyei Múzeuma és Kincstár gyűjteményének féltett darabjai. Az egy éven keresztül végzett helyreállítási munkában Borbíró Márta, Hamar Edina és Szabó Ta­más restaurátorművészek, a Móra Ferenc Múzeum munkatársai vettek részt. A nagy műgonddal és szakértelemmel végzett időigényes felújítási munkát dr. Zombori István törté­nész, a múzeum tudományos munkatársa, valamint a Magyar Nemzeti Galéria szakértője, Anda Csaba fa-bútor restaurátorművész is figyelemmel kísérte. A püspökség a pénzügyi feltételeket a Nemzeti Kulturá­lis Alapprogram Igazgatóságához benyújtott sikeres pályázata útján biztosította. A 18. század közepéről származó alkotások közülük kettő un. Szentháromság jelenetet ábrá­. Hei/at/vá/tj / r£ZQt. . , üzletében minden igényt kielégítő porfestéket (pigmentet) kedvező áron aranyozó és restaurátor anyagokat és eszközöket árusít. Megrendelés alapján gépeké és műszerek beszerzését vállaljuk-Az új anyagokról és technológiákról széleskörű tájékoztatást nyújtunk-Nagyobb mennyiségű vásárlás esetén árengedményt adunk­>,Q) r\ Cím: Budapest VIII. Baross u. 41. (bejárat a Mária utca felől) Tel./Fax: 267-46-32 Nyitvatartás: 9-17 óráig zoló szoborkompozíció, amikor is az Atya és a Fiú alakja egy-egy felhőn ül egymás mellett. A teológiai értelmezés szerint mennyei dicsőségben trónolnak, és a Szentlélekkel együtt aranyló fényességgel be­sugározzák a Világot. E szakrális célú tárgyakat az egyházi körmenetek idején egy-egy hosszú rúdra erősítve hordozták körbe a templom körül. Egykor a dorozsmai, illetve a makói katolikus plébánia tulaj­donában voltak. A harmadik helyreállított szobor egy Madon­na ábrázolási típus, az ún. Szeplőtelen Szűz - szár­mazási helye Szeged-Alsóváros. Sajnos, mindegyik készítési helye ismeretlen. Azonban a faragás kvali­tása és a stílusjegyek alapján joggal feltételezhetjük, hogy osztrák területről, de mindenképpen a történeti Magyarország nyugati-észak nyugati-északkeleti (Bécs, Pozsony, Kassa) területén működő fafaragó műhelyek egyikéből származnak. Az egykoron a tartozékait is őrző, díszes szakrális alkotások megviselten és megcsonkítva ma­radtak az utókorra. Az eltelt több évszázad folyamán számos festékréteget kentek fel egymás fölé a hasz­nálatból eredő sérülések kijavítására a mindenkori templomi kisegítők. így a restaurátoroknak három­négy, olykor nyolc átfestési réteget kellett aprólékos gonddal eltávolítani, hogy az épségben megmaradt eredeti színt, illetve aranyozást bemutathassák. Talán ellentmondásnak tűnik, de éppen ezek az átfestések őrizték meg a ragyogó, un. fényarannyal és ezüsttel borított felületeket. E leromlott állapotú kegytárgyak restaurálásá­nak gondolata már az egyházmegyei múzeum létrejöt­tekor (1995) felmerült. Mivel a kiállítást akkor igen rövid idő alatt rendezték meg a Szent Imre Kollégium kápolnája - az un. Szemináriumi-kápolna alatt, az utcaszint alá mélyített - alagsorában, a helyiség pá­ra- és hőmérsékleti viszonyainak elégtelensége okán szakmailag indokolatlan volt „az előrerestaurálás". Miután azonban 2001/2002-ben egy pályázat útján elnyert támogatásból kialakították a helyiség ideális klímáját, megkezdődhetett a restaurálás. A kiállított fém-, textil és fa alapanyagú tárgyak közül először az utóbbiak kerültek sorra. A gyűjtemény egyik legszebb és legépebben magmaradt darabja a Szeplőtelen Szűz, vagy ahogy az ikonográfia nevezi: az Immaculata. E megjelení­tésben Mária alakja egy kékre festett gömbön (Föld­golyó) áll. A fejet is befedő hosszú tunika arannyal fémszínezett, a vállra terített köpönyeg ezüst alapon sötétkékkel lüszterezett. Mária karjaiból, a mezítelen (ágyékon drapériával eltakart) gyermek Jézus hajol 274

Next

/
Thumbnails
Contents