Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-01 / 7-8. szám
©í^Túzeumi H írlevél Д5> (1890-1961) gyűjteményes kiállítását rendezte meg. A kiállítás éppúgy tekinthető a művész első korszaka, a kubista útkeresés lezárásának, mint egy újabb, szintetizáló irány nyitányának: a két világháború között ugyanis a kubista képlátás racionalizmusát sikerrel ötvözte az expresszív festőiség érzékiségével. A művész saját stílusát a kubo-expresszionizmus kategóriájába sorolta. A Belvedere-beli kiállításra korábbi műveiből is válogatott, például az 1911-ben Párizsban és Meudonban készült olajfestményei mellett néhány olyan illusztrációt mutatott be, amelyeket az első világháború alatt, Bretagne-i internálása alatt készített Paul Claudel: Angyali üdvözlet (L'annonce faite a Marie, 1912) című misztériumdrámájához. Szobotka 1910-ben érkezett Párizsba, barátjához, Csáky Józsefhez, majd aMetzingerés Le Fauconnier vezette La Palette festőiskolában tanult. Ebben az időszakban számos magyar művész dolgozott a francia fővárosban, egy részüket Matisse és a fauvizmus, míg másokat, mint Csákyt, RéthAlfrédot és Farkas Istvánt a kubizmus szele érintette meg. Szobotkára nagy hatással volt az 1911-es Salon des Indépendants kiállításon a kubisták terme, de 1913-ban és 1914-ben már maga is együtt szerepelt velük, s különösen büszke volt arra, hogy képeire felfigyelt a kubizmus teoretikusa, Guillaume Apollinaire is. Szobotka nem a színredukciós, formaanalízist végrehajtó „tudományos” kubizmushoz, hanem az irányzat tér- és idősíkokkal operáló, a gazdag színhasználatot megőrző, orfikus vonalához kapcsolódott. Ez tette lehetővé, hogy Claudel-grafikái az író duális világfelfogását, a jó és a rossz küzdelmét a szereplők megjelenítésének sajátos színszimbolikájával érzékeltessék: „...a Claudel-illusztráríóknál eljutottam a szín szuverén uralmáig, itt már a forma áll a szín szolgálatába”- emlékezett vissza az akvarellek készülésére egy 1930-as években keletkezett önéletrajzában. Szobotka 1919-ben, a forradalmak idején tért vissza Magyarországra, ahol hamarosan bekapcsolódott a művészeti életbe, s rendszeres szereplője lett a legkülönfélébb kiállításoknak. Emellett szívesen látták a frissen alakuló művészeti társaságokban: 1924-ben a modernista áramlatokat összefoglaló Képzőművészek Új Társasága (KÚT) alapító tagja volt, 1929-ben pedig elnyerte a Szinyei Társaság tájképdíját. Kubista korszaka alapján Szobotka számon tartott művésze az École de Paris-nak, így nemzetközi összefüggésben szerepelt a 2000-ben a párizsi Musée d'art moderne épületében megrendezett átfogó École de Paris kiállításon. 2002 tavaszán a Magyar Kulturális Év keretében a Párizsi Magyar Intézet mutatta be Claudel-illusztrációit. Jelen kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria által nemrég megvásárolt sorozat bemutatója, amelyet a művész korabeli műveivel egészítettünk ki. A kiállítást rendezte: Szűcs György - Zsákovics Ferenc. Szűcs György Muzsikáló gépek évszázada -Zenélő szerkezetek kiállítása a Korenchy gyűjteményből Nagytétényi Kastélymúzeum 2004. június 13 - november 14. A Nagytétényi Kastélymúzeum - melynek épülete, a Száraz-Rudnyánszky kastély a magyar barokk építészet egyik kiemelkedően szép alkotása - ad otthont a főként XIX. században ill. a XX. század elején készült muzsikáló szerkezeteket bemutató kiállításnak a kastély dísztermében. A kiállítás sokféle mechanikus zenélő szerkezetet, zenélő automatát mutat be, de láthatók lesznek az első, hangot rögzíteni és visszajátszani képes szerkezetek, fonográfok és gramofonok is. Hol s mikor építették az első zenélő automatákat, nem lehet pontosan megmondani, leírások szerint időszámításunk előtt 200-300 évvel Alexandriában már építettek vízhajtással működő órákat, köztük olyat is, mely hangadással figyelmeztetett az idő múlására. 221 Kinyilatkoztatás - Szobotka Imre kiállításából
