Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-06-01 / 6. szám
©Múzeumi Hírlevél kező évben pedig megkezdődött a folyóiratok analitikus feldolgozása, amelynek köszönhetően a könyvtárban fellelhető társtudományi folyóiratok numizmatikai vonatkozású tanulmányai, valamint a legrangosabb külföldi periodikumok cikkei már a számítógépes rendszerből kereshetők vissza, s ennek segítségével a könyvtáros témák szerinti naprakész bibliográfiákkal tud a tájékoztatás legfontosabb követelményeinek eleget tenni. Mindez azonban csak egy előttünk álló hosszú út kezdete. Feldolgozásra vár a társulati könyvtár több ezer darabot számláló árverési katalógusgyűjteménye, a kisnyomtatványok és különlenyomatok anyaga, és előttünk a végső cél, a magyarországi könyvtárakban fellelhető numizmatikai szakirodalom rendszerünkben történő nyilvántartásba vétele, elindulván a legjelentősebb múzeumi gyűjteményektől az egyházi bibliotékákon keresztül a nyilvános dokumentumkincs feltérképezéséig. Ezek a legfontosabb feladatok s arról, hogy ezeket miként sikerült megoldani, a könyvtár történetének jövőben megírandó fejezetei fognak beszámolni. Balogh Éva - Baloghné Ábrányi Hedvig A Magyar Numizmatikai Társulat kiadványai Numizmatikai Közlöny C-CI. évfolyam 2001-2002. Szerk.: Torbágyi Melinda. Kiad.: Magyar Numizmatikai Társulat, Bp., 2003. 318 p. ill. A kötet a magyar pénzverés 1000 éves és a Magyar Numizmatikai Társulat 100 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza. A konferencia tárgya a pénz volt, a legközönségesebb használati tárgyaink egyike. A pénznek története van, kultúrát teremt. Története sokat megmutat az emberiség történelméből. Sokan, sokféle célból gyűjtenek pénzt, és különféle dolgokra használják fel a numizmaták az érmet, magát és históriai értéke miatt, tudományos indíttatásból és igénnyel keresik, bár ez egyáltalán nem zárja ki a szenvedélyt. Jó példa rá, hogy az első név szerint is ismert gyűjtő a szonettjeiről híres Petrarca volt. Őt még bizonyára a veretek szépsége motiválhatta, a 16. század végétől azonban már feldolgozni és rendszerezni kezdik az anyagokat, megjelennek az első katalógusok. A kezdetben főúri kedvtelés csakhamar tudós tevékenységgé válik, létrejönnek az első közgyűjtemények. Magyarországon Széchenyi Ferenc gróf könyv- és éremgyűjteményét a köznek ajánlja fel, ezzel megalapítva a nemzeti könyvtárat és múzeumot. A magyar pénzverés ezeréves évfordulóján egyben a Magyar Numizmatikai Társaság évszázados jubileumát is ünnepelhették. Hazánk sokat látott a száz év alatt. A társaság alakulásakor még az Osztrák- Magyar Monarchia közös pénzével, a koronával lehetett fizetni, maholnap pedig megérjük az euro bevezetését. Ezen a konferencián az egyes szerzők megemlékeztek műkedvelő és tudós gyűjtőkről, akik e mindennapi tárgyban nem a hasznot keresték, hanem meglátták benne az esztétikumot és a kulturális értéket. Fejet hajtanak mindazok előtt, akik elősegítették, hogy ez a nemes passzió méltó keretek közé, a tudományok csarnokába kerülhetett. Az elhangzott előadásokban szó kerül a Magyar Numizmatikai Társulat történetéről és szerepéről a magyar numizmatikában. Külföldi szerzők tanulmányaiban írnak a magyar pénzek megjelenéséről más országok pénzleleteiben, az Árpád-házi és korabeli külföldi pénzek jelentőségéről Szlovákia történetében, valamint érmekről, melyek korai horvát sírokból kerültek elő. A hazai numizmatikai kutatások foglalkoznak I. Károly aprópénzverésével, az aranyforint felső-magyarországi árfolyamával a 17. század első feléből, hamis pénzekkel a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárából, elolvashatjuk a szilágysomlyói kincslelet értékelését numizmatikai szempontból. A „Kisebb közlemények” között numizmatikai érdekességeket találunk. „Utánzat vagy hamisítvány?"teszi fel a kérdést a szerző, egy katalógusban szereplő pármai dénárról, amely nagyon hasonlított II. András uralkodása alatt készült pénzérmére. A Bajor Numizmatikai Társulat egyik tagja beszámol egy délnémet magángyűjteményben felfedezett II. Ulászló korabeli aranyforintról. Olvashatunk még Máramarosban talált Rákóczi pénzleletről, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában is fellelhető zombori „Jövendő" szabadkőműves páholy jelvényéről", és a huszadik századi magyar éremművészet kimagasló alakjáról, Borai Viktorról. A kötet könyvismertetésekkel, a társulati élet jelentősebb eseményeinek felsorolásával, a Magyar Numizmatikai Bibliográfia (1999-2000) és a társulatban kapható kiadványok jegyzékével zárul. Emlékkönyv Bíró-Sey Katalin és Gedai István 65. születésnapjára Szerk.: Bertók Krisztina és Torbágyi Melinda. Kiad.: Magyar Numizmatikai Társulat, Bp. 481 p. ill. Az emlékkönyvben Gedai István és Sey Katalin munkássága, szakmai tevékenysége előtt tisztelegnek a barátok, munkatársak, a szakma jeles képviselői. Bíró Sey Katalin az antik, Gedai István pedig a középkori numizmatika területén tevékenykedik. A hatvanas években Huszár Lajos irányítása alatt gyakorlatilag ők képviselték a hivatásos magyar numizmatikát. Egy olyan időszakban kezdték meg munkásságukat, amikor az egész múzeumi szakma átalakulóban volt, új feladatokat, követelményeket támasztott a szakmai művelőivel szemben. Jelentősen megnövekedett az a közművelői tevékenység, a sokkal szigorúbbak lettek a nyilvántartási követelmények, az Éremtár több százezer darabos gyűjteményének teljes revízióját kellett elvégezni, a vidéki múzeumok gyűjte211
