Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-05-01 / 5. szám
©Múzeumi Hírlevél m a pásztor emberek, illetve pásztorokból lett betyárok munkái. Ezeket Pásztorfaragások címmel Domonkos Ottó foglalja össze. Szintén Domonkos Ottó szövött emlékeinket tekinti át, sorra véve az egész régió takácscéheinek legfontosabb dokumentumait, kitér a kelmefestésből és textilnyomásból kialakult kékfestésre is, annak megjelenésére az egyes viseletekben. Szalontay Judit a megye népi hímzőkultúrájának tárgyait vizsgálja, áttekinti a paraszti háztartások hímzett textiljeit funkció és díszítmény szerinti csoportosításban. Balogh Jánosné Horváth Terézia a megye népi hímzéseinek eredetét, valamint a népviselettel illethető ruházkodás formáit kutatja. Olvashatunk még a csornai viseletről Szalontay Judit tanulmányában, a térség fazekasságának emlékeiről, valamint a vallásos élet és a népszokások tárgyairól Perger Gyula írásában. Arrabona 41/1-2. 2003, Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Közleményei. Szerk.: dr. Tóth László. Kiad.: Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága, Győr, 2003. 391 p. ill. Az évkönyv első régészében régészeti tanulmányokat találunk. Ezek között olvashatunk egy Róma városi sírfeliratról, amely egy pannóniai születésű asszonyt említ, az avar kori temetkezési szokások kutatásának eredményeiről és a jelképes koponyalékelésekről, melyek mind régészeti, mind paleopathológiai szempontból a megoldatlan kérdések sorát vetik fel. Történelmi, művelődéstörténeti, művészettörténeti írások szólnak a fertőhomoki horvátság történetéről, eredetükről, betelepítésükről, a lakosság etnikai megoszlásáról, a horvát eredet tükröződéséről a népi hagyományok, a népszokások területén. A győri vár XVI. századi reneszánsz kapui című dolgozatnak a reneszánsz várkapuk legjelentősebb magyarországi példái, a győri végvár egykori kapui adják a témát. A Soproni Levéltár családi iratai között található német nyelvű Streibeg-kalendáriumok vizsgálatát Csécs Teréz végezte, míg a kapuvári festett bútorok áttekintésére Csiszár Attila vállalkozott. Moson megye sajtójának történetéről az első összefoglalás a két világháború között jelent meg, ezt követte Tuba László két tanulmánya, amelyekből az első, 1919 végéig tekintették át a megye időszaki sajtójának történetét. A kötetben szereplő írásában számba veszi a történeti Moson megye és a trianoni béke utáni töredék vármegye hírlapjait, szakfolyóiratait, hivatalos közlönyeit, valamint egyházi- és alkalmi periodikáit. Gévay Wolff Lajos Sopron vármegyei alispán 1920-1938 közötti tevékenységét elemzi Balázs Tibor. Az alispán számos működési területe közül az infrastruktúra fejlesztése és a kulturális alkotótevékenység voltak a legfontosabbak, így ezekre helyezte a hangsúlyt. Almási Tibor tanulmánya arra vállalkozik, hogy még a hozzáférhető információs anyag, illetve a sajnálatosan csak kis számban megőrzött festmények tükrében megrajzolja Benes Pál festőművész életútját, bemutassa alkotói tevékenységének fontosabb állomásait. Tóth Imre összeállításában megismerhetjük Nyugat-Magyarországot (1932-1936 között) érintő politikai kérdéseket, és azok különböző nézetek szerinti megítélését. Az Arcképek rovatban Enzsöl Imre, dr. Sőtér Ágoston Moson megye szülöttjének gazdag életútját tálja elénk. Ügyvédi munkája mellett kiemelkedő közéleti tevékenysége, múzeumszervezői és régészeti munkássága tette személyét emlékezetessé az utókor számára is. A recenziók között számos, a térséghez kapcsolódó könyvről kapunk hírt. Két muzeológiai témájú írásban a Rábaközi Múzeum történetéről a Hansági Múzeum Régészeti Gyűjteményének kiállítása kapcsán a múzeumi kommunikáció lehetőségeiről olvashatunk. A kötet utolsó részében Czigány Béla életútjától, munkásságáról szóló megemlékezést, valamint a megyei múzeumi szervezet 2003. évi munkájának beszámolóját találjuk. AZ MNM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította: Sárkozy Ganriella Csupor István-Rékai Miklós: A vajköpülő Kiad.: Néprajzi Múzeum, Bp., 2003, 84 p. ill. (A Néprajzi Múzeum Tárgykatalógusai 8. Sorozatszerkesztő: Fejős Zoltán.) Ez a kiadvány a vajkészítést és eszközeit mutatja be a Néprajzi Múzeum tárgyainak, alapvetően vajköpülőinek segítségével. Közel hozza a vajkészítést az érdeklődőkhöz és a gyűjtemény tárgyain keresztül az egész folyamatot részletesen, az egyes tájegységek sajátosságait is kiemelve tárja elénk. A műtárgykatalógusban hosszabb és alapos megfontolás után nemcsak a köpülőket, hanem a köpülőként használt egyéb tárgyakat is bemutatják, azaz igyekeztek a kö-172
