Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-05-01 / 5. szám
mJTúzEUMi HírlevélJ© tes vizeket kísérő magaspartokon kell keresnünk. A XIV. kerületben, a Paskál lakópark területén folyó ásatás során szarmata település nyomait (kővel kirakott tűzhelyet, gabonatárolásra kialakított vermeket, szemétgödröket) figyeltünk meg. Kr. u. 568-ban a Kárpát-medencét a türkök elől menekülő, kelet- és közép-ázsiai, illetve keleteurópai népelemekből kialakult nép - amelynek képviselői Konstantinápolyban „avarnak mondták magukat" - foglalta el. A Kr. u. 7-8. századra keltezhetők a Biatorbágy-Hosszúrétek lelőhelyen előkerült kora- és későavar kori sírok. A kis temetőben a férfiakat fegyverzetükkel együtt temették el, a női sírok mellékletei szegényesebbek - karperecek, gyöngyök, orsógombok - voltak. A többségében a 8. század második felére datálható, késő avar sírokban fegyverövek öntött griffes-indás bronzvereteit, szíjvégeit, propellervereteit, reflexíjak csontmerevítőit, késeket, fülbevalókat találtunk. dr. Facsády Annamária „Tapintható régészet" 2004-ben programsorozat veszi kezdetét az Aquincumi Múzeumban, mely a látás károsodottaknak, mozgássérülteknek és szellemi fogyatékosoknak mutatja be az intézmény gyűjteményét és kiállításait múzeumpedagógiai foglalkozás keretén belül. Ebben az évben a vakok és gyengén látók számára kerül megrendezésre a „Tapintható régészet" című kiállítás, mely május 1-jétől október 31-ig, előzetes bejelentkezés alapján, látogatható a romkert „Dirke" védőépületében. Érdeklődni, bejelentkezni a múzeum telefonszámán (45-40-438) és e-mail címén lehet: h5901len@ella.hu Világszép örökségünk - az alföldi falvak rejtőzködő építészete Pataky Emőke fényképein Örökség Galéria (KÖH) 2004. május 6. - június 16. Világszép örökségünk címen nyílt kiállítás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal aulájában, mely június közepéig látható. Az alkotó, Pataky Emőke építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolájának meghívott előadója. 1995. óta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve jogelődje, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal népi műemléki felügyelője Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben, de nem hiszem, hogy lenne az országnak olyan szeglete, melyet még nem látogatott meg, hogy összegyűjtse, megörökítse az általában rejtőzködő népi építészet és a tárgyi kultúra értékeit. Mégsem a gazdag anyag és a korrekt szakmai bemutatás miatt érdemes elsősorban ellátogatni a kiállításra. Mégcsak nem is a gyönyörű fotók miatt, bár a képek a fotós szakemberek szemével is nagyon szépek és jó arányúak. Egy olyan embert ismerhetünk meg, aki szerelmese munkájának: „Reménykedem, hogy a fotókkal nem csak dokumentálok és a kiállításokkal nem csak népszerűsítek. .. Az »építészeti fotó« (ha van ilyen kategória), számomra egyfajta képzőművészeti kifejezési lehetőség. Mindig meghatnak az építészeti formák, fényárnyékok, színek, anyagok, arányok, az ezekben sistergő vagy elmúlt esendő életek, az emberkéz készítette, koptatta tárgyak csendélete vagy az ölelő természet gyengéd jelenléte... persze már nem a tervező-alkotó, hanem a látó és megláttató alkotó oldalán állva... Boldog vagyok, ha képeimmel nemcsak protestálok, hanem érdeklődést, jó érzést vagy akár örömöt is kiválthatok...” (Pataky Emőke) Ghyczy Gabriella Az elhallgatott Holokauszt Műcsarnok 2004. május 30-áig 2004-ben a magyarországi Holokauszt 60. évfordulóján a Műcsarnok dokumentumokból és képzőművészeti alkotásokból felépülő kiállítást mutat be, amelynek középpontjában a zsidó holokauszt mellett végbement egyéb társadalmi csoportok (mint például a roma, homoszexuális, csökkent képességűek, illetve vallási, politikai vagy ideológiai okok miatt üldözöttek) ellen elkövetett népirtás témája áll. A faji-vallási hovatartozás miatt üldözött népcsoportok sorsközösségén belül ugyanis jelentős számban váltak üldözötté politikai álláspontjuk, nemzetiségük, szexuális beállítottságuk, testi és szellemi fogyatékosságuk vagy egyéb okok miatt megkülönböztetett embertársaink. A kiállítás célja a holokauszt összes áldozata iránt érzett társadalmi felelősségvállalás szellemében olyan dokumentumok és műalkotások összegyűjtése, amelyek képesek ábrázolni és eljuttatni a mai közönséghez a történtekkel való szembesülés szükségességének üzenetét. 150
