Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-01 / 4. szám
m^úzEUMi H írlevél emlékeztet, mint ahogy ezt a közelmúltban egy fiatal kritikus, Máthé Andrea az Echo című pécsi kritikai szemlében elemezte (Echo, 2002. március 1.): A spiritualitás, a konceptualitás és a pontosság - melyek szintén barokk jellemzők is - az anyagszerűséggel és mozgalmassággal jelentőséget, jelentést adnak, egésszé formálják a műalkotásokat. Keserű Ilona művészetéről már sokan leírták, hogy az asszonyi lét által vezérelt művészet. Alapeleme a közelítés, az érintés, a gubanc mint élethelyzet metaforája, valamint a természet törvényeihez simuló folyamatosság, áramlás állapota. Ezek a minőségek adták a kiállítás címét, az analízist pedig elvégzik majd a műalkotások összerakói, egymás mellé helyezői, elsősorban maga a művész, majd a kiállítás interpretátorai, nézői. Keserű Ilonának igen fontos nemzetközi bemutatkozásai mellett (Szöul, Művészetek Olimpiája, 1988, Münster: Das Offene Bild, Aspekte der Moderne in Europa nach 1945, 1992) egyéni kiállításai voltak többek között 1973-ban Budapesten a Csepel Galériában, 1978-ban Székesfehérvárott, 1983-ban a Műcsarnokban, 2001-ben Győrben a Városi Képtárban, valamint a Római Magyar Akadémián, 2002-ben Pécsett a Múzeum Galériában, 2004-ben a budapesti MEO kiállítótermeiben. A most megcélzott analitikus megközelítés a Ludwig Múzeum egyedülálló vállalkozása. Dr. Szabó Júlia A művész 2004. április 22-én 18 órától tárlatvezetést tart. Vidovszky László koncertje április 17-én 18 órakor kezdődik. Azok a boldog békeidők Budapesti Történeti Múzeum 2004. március 19. - szeptember 19. 1873 fontos évszám mind Bécs, mind Budapest történetében. Ebben az évben rendezett Bécs világkiállítást, és született meg Budapest - a három dunaparti kisváros - Pest, Buda, Óbuda egyesülésével. A művészet ugyanakkor nem követi a politikai korszakhatárokat, pl. az I. világháború előtti, az 1910-es években megindult művészeti forradalom túlélte az Osztrák- Magyar Monarchiát. A BTM-ben túlnyomó részben a korszak elejét jelentő historizmus színpompás, burjánzóan díszített alkotásai és a hasonlóan díszes, de a funkció fontosságát hirdető szecesszió építészete és iparművészete látható. Egy válogatást mutatunk be a világkiállítás számára gyűjtött néprajzi anyagból, ami a budapesti Néprajzi Múzeum első gyűjteménye lett, és azokból a bécsi világkiállításon vásárolt iparművészeti tárgyakból, amelyekből az Iparművészeti Múzeum törzsanyaga kifejlődött. Az 1873-as kiállítás mellett az 1885-ös budapesti Országos Kiállítás, valamint az 1896-os millennium tiszteletére rendezett kiállítások fényképeit, kiállítási anyagát, és plakátját tekinthetik meg a látogatók. 1867-ben a kiegyezés látványos jelképeként magyar királlyá és királynévá koronázták I. Ferenc Józsefet és Erzsébetet, melynek ősi tradíciókat követő, színpompás jeleneteit Székely Bertalan négy vázlatán csodálhatjuk meg. A koronázást a nemesség színe javának felvonulása követte, hasonlóképpen 1896-ban, és majd 1916-ban, amikor IV Károly néven Ferenc József utódját koronázták magyar királlyá. Reprezentatív koronázási öltözékeket, köztük az akkor 4 éves Ottó koronázás alkalmával viselt ruháját láthatják a vitrinekben. Itt kapott helyet a magyar korona üvegből készült másolata. 1879-ben, a császári pár ezüstlakodalmára Bécs ünnepelt festőfejedelme, Hans Makart tervezett és rendezett a lebontott városfal helyén épült Ringstrassera egy történelmi díszmenetet, amelyen a résztvevő bécsi polgárok úgy érezhették, hogy jelmezeikben néhány órára visszatértek a múltba. Makart olajvázlata és több viselet idézi fel a látványos menetet. Itt az ideje, hogy újra felfedezzük a nyolcvanas évek stílusának nevet adó művész színpompás, a XVII. századi Rubens képek festőiségét idéző műveit, szembeállítva őket a szecesszió egyik legnagyobb mesterének, Rippl Rónai Józsefnek lángoló, expresszív alkotásával (az 1916-os koronázás), de még inkább 114 Jakfa, r. k. templom nyugati torony és a hajó déli oldala (Hajmási Erika felvétele)
