Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-12-01 / 12. szám
m^úzEUMi Hírlevél m záértéssel, tájékozottsággal és bizonyos pillanatokban kellően odaillő humorral vezette a rendezvényt. Az előadások az alábbi fő gondolatok köré csoportosultak: • a közterület-felújítás, mint a város-rehabilitáció katalizátora • a közterület/köztér mint városépítészeti, építészeti elem/alkotás • a közterület/köztér mint a városi életet formáló elem, hatása a helyi közösség életére • a megújult köztér, mint attrakció (a lakosság, a turisták számára) • vannak-e általánosan megfogalmazható szabályok a történeti környezetben való építkezésre (közterület és épületek), illetve a tárgyformálásra? • ha nincsenek „receptek", melyek a jelentős értékű történeti környezethez való viszonyulás különböző koncepciói? • milyen a különböző szakmai területek együttműködése és ez hogyan javítható? • mely szakma legyen a közterület-tervezési projekt irányítója? • milyen helyet kap a közterület-felújítás az önkormányzati döntéshozók jelenlegi gondolkodásában? • mi a városi tájtervezés? • hol helyezkedik el a városi tájtervezés a hazai felsőoktatásban? • az anyaghasználat kérdései - a tartósság, az esztétikum, a minőség, a gazdaságosság, a környezettel való összhang, stb. összefüggéseiben • a folyamatos karbantartás - csak anyagi kérdés? • milyen mértékben szólhat bele a közvetlenül érintett lakosság a közterületek megváltoztatásának koncepciójába? • a közterület-fejlesztés gazdasági hatása, a finanszírozás formái, stb. Az eseményt a szeminárium magyar előadói által rendelkezésünkre bocsátott tervekből és makettekből összeállított kiállítás is színesítette. A résztvevők köre az előadók szakmai hátteréhez hasonlatosan igen sokrétű volt, sok vidéki város is képviseltette magát és örvendetesen szép számmal jelentek meg egyetemi hallgatók mind az építészmérnöki, mind a tájvédelmi, településmérnöki karokról. A rendezvény helyszínéül az újonnan átadott Barabás Villát választottuk. A XII. kerületi Önkormányzat finanszírozásában megvalósult projekt maga is kiváló esettanulmánya volt a szeminárium központi témáinak, ugyanis a kulturális funkcióval működő együttesen belül együtt megtalálható a fejújított műemlék (Barabás Miklós egykori nyári rezidenciája), a kortárs építészeti elemekkel megoldott kiegészítés (Konferenciaterem, Kávézó, Kiállítóterem) és a közparkként működtetett, gyönyörűen felújított hajdani kert is. A szemináriumot a KÖH Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága szervezte. A Hivatal anyagi áldozatvállalásán túl a rendezvény megvalósítását az NKA Építőművészeti Kollégiumának, a Holland Műemlékvédelmi Hivatalnak, a Holland Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztériumnak és a budapesti Holland Nagykövetségnek a támogatása tette lehetővé. Rácz Jolán Terrassa - Tapasztalatok egy spanyolországi múzeumban 2003 októbere AMÖB ösztöndíjának elnyerésével, ez év októberében, két hetet tölthettem a Barcelonától mintegy 20 km-re fekvő Terrassa technikatörténeti múzeumában. A katalán Tudomány és Technika Múzeuma (Museu de la Ciéncia i de la Técnica de Catalunya) az Industrial Hertitage Routes c. textilipari örökséggel foglalkozó nemzetközi programon keresztül már egy éve kapcsolatban áll a Gödöllői Városi Múzeummal. Utazásom célja egy spanyolországi vidéki múzeum tanulmányozása volt. Látogatásom során elsősorban a múzeum kiállítási, gyűjteménykezelési és közművelődési tevékenységével kapcsolatban szereztem hasznos tapasztalatokat. A gyűjtemény hozzávetőlegesen 10 ezer tárgygyal rendelkezik, amelyek túlnyomó része nagy értékű műszaki berendezés. A legteljesebb, legkomplexebb gyűjtemény együttest kétségkívül az egykori Aymerich, Amat & Jover Gyár reliktumai alkotják. A tárgy együttes azért is különleges és egyedülálló, mert maga a múzeum épülete is részét képezi, valamint olyan berendezések gazdagítják - pl. a gőzgép vagy a szénégető kazán -, melyek ma is eredeti helyükön láthatóak. A gyűjtemény gyarapítása nagyrészt adományozás útján történik, de vásárlásra is van példa. A gyarapítási koncepcióban a XIX. századi virágzó katalán ipar tárgyai élveznek elsőbbséget, de nagy hangsúlyt fektet a múzeum a jelenkor technikai újdonságainak beszerzésére is. A tárgyak nyilvántartását, a gyűjtemény gondozását külön osztály végzi, s a katalogizálásban a hagyományos leltárkönyvek mellett a számítógépes nyilvántartás is nagy szerepet kap. 376
