Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-12-01 / 12. szám
m^fúZEUMI J/íRLEVÉL J© A rendezvényhez az alábbi, sokatmondó mottót választottuk: „A városi közterületek visszatükrözik a társadalom által fontosnak tartott értékeket és beszélnek az ott lakók életminőségéről is." (Arturo Soria у Púig) A szeminárium aktualitását az alábbi tények támasztották alá: Barcelonában az 1980-as évek végén, az 1992-es Nyári Olimpiai Játékokra készülvén óriási város-felújítási programok kezdődtek. Néhány katalán építész, Jordi Farrando vezetésével ekkor olyan új stratégiai elképzelést vázolt fel, mely szerint a városrehabilitáció kiindulópontja lehet a városi közterületek minőségi megújítása. A közterületek a közösségi élet, a találkozás színterei, így azok megújítása hozzájárul a városlakók életminőségének javításához. A közterületek felújítása előidézi ezeknek a városi területeknek a gazdasági felértékelődését is. A közpénzek mellé így egyre több magántőke válik bevonhatóvá, s ezzel a gazdasági háttérrel a tereken megindult felújítás átterjed az épületekre, háztömbökre, egész városrészekre is. A közterületek megújításával együtt új „szakma" alakult ki: a városi tájtervezés (urban landscape design), mely magában foglalja a várostervezést és építészetet, a tájépítészetet és kerttervezést, valamint az utcabútorok, világítótestek, egyéb kiegészítő elemek tervezése révén a design-t is, miközben szorosan kapcsolódik egyéb szakmákhoz (közlekedés-tervezés, közműtervezés) is. A beinduló városrehabilitáció során pedig a foghíjbeépítések vagy az átalakítások, felújítások, a földszinti új üzletek kialakítása során a meglévő városképben megjelenik a kortárs építészet és design, a régi és az új illesztésének sokféle koncepció szerinti megoldásaival. Különösen érzékeny kérdés ez a jelentős történeti értékkel rendelkező települések esetében. A fenti kérdésekre Hollandia-szerte is kiváló példákat lehet találni. A holland kortárs építészet és design mintaszerűen él együtt a történeti városképpel. Az elmúlt években egyre több hasonló, a közterületre koncentráló városközpont-felújítási projekt valósult meg Magyarországon is (a budapesti Váci utca, Ráday utca, Szent István tér, vagy Pécs, Szeged, Győr, Debrecen stb. esetében), és sok közterületfelújítási pályázatot is meghirdettek. A 4-es Metró nyomvonala mentén pedig Budapesten a felújított közterek és útvonalak egész láncolata valósul meg, egybefonódva a belváros csillapított gépkocsi-forgalmú gyalogos utcáinak szövetével. Négy külföldi előadónk volt, hárman Hollandiából jöttek: Rob Docter építész, a Berlage Institute posztgraduális nemzetközi építészeti továbbképző központ igazgatója, Tjalling Visser építész, várostervező, a Holland Műemlékvédelmi Hivatal urbanisztikai tanácsadója, a Groningeni Építészeti Akadémia meghívott előadója és Job Roos építész, műemlékek felújításának és újrahasznosításának tervezője, a Delfti Műszaki Egyetem meghívott előadója. A negyedik szakembert a közterület-felújítások etalonjának számító Barcelonából hívtuk. Jordi Farrando építész, tájépítész, a barcelonai új szemléletű közterület-felújítások elindítója, nemzetközi szakmai zsűrik és szervezetek tagja, a Barcelonai Műszaki Egyetem Tájépítészeti Karának meghívott előadója. A 22 magyar előadó között építészek, városi főépítészek, várostervezők, tájépítészek, formatervezők, egyetemi oktatók és örökségvédelmi szakemberek ismertették a témához tartozó legfontosabb megvalósult és tervezett projekteket, tapasztalatokat és gondolatokat. Moderátorunk Erő Zoltán építész volt, aki sok közterület-tervezési projekt vezető tervezőjeként és a külföldi példák személyes ismerőjeként nagy hozA Barabás-villa (a szerző felvétele) 375
