Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
m®*úzEUMi Jáírlevélí© AZ ARANY PERECZEK, SZOMORÚ TÖRTÉNET ÖT SZAKASZOKBAN. IRTA DUGONICS ANDRÁS KIRÁLYI OKTATÓ. POSONrBJN is PESTEN, FÜSKÚTI L ANDERER MIHALT költségével és betéivel. elhatározták, hogy kiállításuk és a kiállításhoz kapcsolódó kötetük segítségével a nagyközönség számára bemutassák azt a közel egy évtizedes kutatást, melyet a Csongrád Megyei Múzeumi Igazgatóság a tervezett M5 autópálya nyomvonalán végzett. A kötet készítői felkértek néhány partner céget, akiknek fontos szerepe van az autópálya létrejöttében, hogy mutassák be azokat a folyamatokat, amelyek az ötlettől a megvalósulásig végigkísérik az autópálya sorsát. A szakemberek a feltárások koordinátoraiként és a kiállítás szevezőjeként elsősorban a múzeum tevékenységét mutatják be, míg a felkért szerzők az autópálya tervezésével, előkészítésével, építésével és működtetésével ismertetik meg az érdeklődőket. A tanulmányok tehát nyomon követik az elmúlt évtizedben, az M5 autópálya és a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának közös életének három szakaszát. A terepbejárást megelőző tárgyalásokat az első ásatási éveket, majd annak leállítása után következett, napjainkig is tartó harmadik szakaszát. Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: Két évszázad zászlói A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa. Kiad.: Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2003. 126 p. ill. Akárcsak a középkorban, napjainkban is kiemelkedő szerepe jelentősége van a zászlónak, a közösségi életben, a politikában és egyáltalán mindenütt, ahol egy közösség, egy eszme, egy mozgalom, egy kultúra egyszerűen, a szimbólumok nyelvén ki akarja fejezni azonosságát, megjeleníteni önmagát. Eredetileg hadi célokat szolgált, a menetirányt jelezte, s emiatt többnyire elöl vitték. A honfoglalók zászlórúdja begyén még a turulmadár lehetett, Szent István uralkodása alatt pedig ezüstkereszt. A zászló, ez az évszázadok óta ismert és használt jelkép, számtalan alakban, változatban bukkant fel a magyar történelemben és a közösségek mindennapjaiban. Nemcsak a nemzet, az adott ország hivatali jelvényeként, hanem arisztokrata családok, települések, hivatalok, újabban civil szervezetek szimbólumaként is alakot ölt. A szegedi múzeum zászlógyűjteménye az 1700-as évek végéről származó néhány ritka darabot leszámítva nagyobbrészt a 19. és a 20. századi darabokat őriz. Természetesen a 20. századi történelem fordulatai a két világháború, a forradalmak, az 1945 utáni politikai fordulatok, rendszerváltások nem kedveztek igazán a zászlóknak, mint ritka, értékes kordokumentumoknak, politikai tartalmat megjelenítő szimbólumoknak, jelvényeknek. Éppen emiatt sok zászló megrongálódott, megsemmisült. A szegedi múzeum gyűjteménye azért is értékes, mert éppen a kritikus történelmi korszakból, a 20. század első feléből szép számmal maradtak meg olyan zászlók, amelyeket magánszemélyek őriztek meg, illetve amelyeket a múzeum szakemberei kutattak fel. A gyűjtemény egyike a legnagyobbaknak, 133 darabból áll, csaknem ezer, a zászlókra kötött zászlószalagot őriz, külön érdekesek a zászlórudak, valamint a díszítésükre szolgáló zászlócsúcsok. Azászlógyűjtemény darabjai által képviselt rendkívül gazdag művészeti, politikai, művelődéstörténeti tartalom Szeged, illetve tágabb értelemben a déli országrész számára pótolhatatlan értéket képvisel. Ez a kiadvány azt a célt szolgálja, hogy mindez hozzáférhetővé legyen a szakmabeliek és a nagyközönség számára. Barbárok a római birodalom határvidékén Régészeti leletek a madarasi szarmata temetőből (Bács-Kiskun megye) A bevezető tanulmányt írta: Vörös Gabriella. Kiad.: Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2003. 46 p. ill. Most, amikor a régészek egy temető bemutatásával egy korszakról kívánnak képet alkotni, és azt egy kiállítás, egy tanulmány útján átadni, az egyes emberek, az egykor élt férfiak, nők, gyermekek alakját idézik meg. A 316
