Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-09-01 / 9. szám
m^ÚZEUMI J/ÍRLEVÉLJ© In memoriam... Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) Csak egy hétre búcsúztunk el tőle augusztus 8-án, egy pénteki napon. Jó pihenést, a másnapi jászberényi népi ételek fesztiváljához kellemes részvételt kívántunk neki. Nem sejtettük, hogy dr. Draveczky Balázsnak, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatójának ez lesz az utolsó közszereplése. Megnyitó beszédét még el tudta mondani... 1938. március 22-én született Győrben. 1961-ben elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészet-történelem szakát. 1965-ben doktorált. Múzeumi pályája a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban indult. 1973-tól a Központi Múzeumi Igazgatóság Népművelési és Propaganda csoportját irányította, majd a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ osztályvezetője. 1978-tól a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főmuzeológusa, húsz éve igazgatója. Negyedszázados munkássága során gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a Múzeum és a Szakma között. Együttműködött társadalmi és civil szervezetekkel, a szakmai közép- és felsőfokú oktatással. Felkarolta a történeti értékmentő kezdeményezéseket, még határainkon túl is. Számos ismeretterjesztő előadást tartott, írásai rendszeresen megjelentek a sajtóban. Élményszámba mentek szereplései a rádióban, televízióban, gasztronómiai eseményeken. Könyvei tanulságosak és élvezetesek. Egy szépen ívelő életpálya szakadt meg. A terített asztal krónikása nem folytatja többé ínyes eszmefuttatását. S. Nagy Anikó Múzeumi könyvtárak Bemutatjuk a Laczkó Dezső Múzeum könyvtárát Múzeumunk és könyvtárunk, mint a helyi művelődés fellegvára, 1903-ban jött létre, tehát 100 éves évfordulóját ünnepeltük ez év márciusában. Keletkezése szorosan kapcsolódik a Veszprémvármegyei Múzeum megalakulásához. Cholnoky Jenő veszprémi születésű földrajztudós Veszprém című monográfiájában így jellemzi a várost: A Dunántúl közepén, tehát a legépebben megmaradt magyarság országrészének szívében fekszik ez a kis intelligens város. Lakóinak számához képest nagyon sok az értelmiségi, valóságos kis művelődésbeli középpont. Ezen értelmiségi igényeknek kellett megfelelnie a könyvtárunknak, mely múzeumi kereteken belül létesült, de városi közművelődési feladatokat látott el. Városunkban már a XIII-XIV. században működtek könyvtárak, így a káptalani iskola könyvtára értékes könyvállománnyal rendelkezett. A XVIII-XIX. század fordulópontot jelentett Veszprém életében, amikor is Számmer Mihály nyomdát létesített városunkban. Ebben az időben alakult társaskörök, egyesületek is jelentős könyvtárakat működtettek. Ezek a könyvtárak sajátos igényeket elégítettek ki és csupán egy-egy szűk réteg számára volt elérhető. Talán egyedül Krausz Ármin nyomdász kölcsönkönyvtára (2580 kötettel) látott el közművelődési feladatot. A XIX-XX. század fordulójára a társadalmi művelődési igény és a vármegye segítő szándéka találkozott, s megszületett a múzeum, s benne a könyvtár. Nagy lendületet adott az ügynek Miháldy István bakonyszentlászlói plébános 2000 darabos gyűjteménye, melyet a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége Veszprém vármegyében kívánt elhelyezni és bemutatni. 1903. márc. 10-én rendkívüli közgyűlés mondta ki a múzeum megalakulását, igazgatóját 280
