Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
m^fúzEUMi Hírlevél j© Heister, Lorenz: Chirurgie. Nürnberg. 1779. 1078 + 12 szlan p. Heister, Lorenz (Frankfurt am Main, 1683. 09. 19. - Franfurt am Main, 1758. 04. 18.) német orvos és orvosi író. Tanulmányait Giessenben, Leidenben, (ahol Hermann Boerhaave tanítványa volt), Amsterdamban végezte. 1708-ban orvossá avatták Harderwykben. Katonaorvosként az angol-holland hadseregben működött. A hadsereg főorvosává nevezték ki 1709-ben. Altdorfban tanár 1710-től, majd a helmstedti egyetem meghívta a sebészeti és növénytani tanszékére professzori állásba. Sebészeti és bonctani kutatásai révén európai hírnevet szerzett. Őt tekinthetjük a tudományos sebészet megalapítójának. Leghíresebb műve a Chirurgie az első német sebészeti tankönyv, amely angol, francia, holland, latin, német, olasz és spanyol nyelven jelent meg. Főbb művei: De hypothesium medicarum falacia et pemice (Altdorf, 1710.) De cataracta, glaucomate et amaurosi tractatio első 1714. altdorfi kiadását több követte, De eutero et gastroraphe (1715.) Compendium anatomicum, amely több kiadást ért meg. Aldorfban С)(у^óf'x-éfí Q/fíes/.e/í'-décf'eÁ cfteáfotMvófcw oXft. ^ otters' üzletében minden igényt kielégítő porfestéket (pigmentet) kedvező áron aranyozó és restaurátor anyagokat és eszközöket árusít. Megrendelés i llapßn gépek és műszerek beszerzését vállaljukфАг új anyagokról és technológiákról$ széleskö. Nagyobb árén Újtunkъ&йУ*' Cím: Budapest VIII. Baross u. 4L (bejárat a Mária utca felől) Tel/Fax: 267-46-32 Nyitvatartás: 9-17 óráig 1717,1719,1727,1732, Velencében és Amsterdamban 1730. jelent meg. Compendium medicorum (1736) Institutiones chirurgicae (1739), Chirurgisch - anatomisch Lexikon (1753). Forrai Márta Megmentett műkincsek 2003 A Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátor hallgatóinak diplomamunka kiállítása Magyar Nemzeti Múzeum 2003. június 27. - július 27. A képző- és iparművészeti alkotásokat évszázadokon keresztül festők, szobrászok és kézműves - bronzöntő, rézműves, ötvös és asztalos - mesterek javították, hisz ők ismerték azok anyagait, készítésük módját, valamint ők rendelkeztek olyan művészi adottságokkal, amelyekkel e feladatot is el tudták látni. A régi korok alkotásainak növekvő megbecsülése hozta magával ennek a tevékenységnek önálló szakterületté fejlődését, a restaurátor hivatás megjelenését. A restaurátor képzés általában művészeti akadémiákon kezdődött el, gyakran csak mellékszakként (Bécs 1908, Vilnius 1922, Torun 1946, Prága 1947 etc.) A Magyar Képzőművészeti Egyetemen - annak idején Főiskolán - nemzetközi viszonylatban igen korán, 1948-ban indult meg a restaurátor képzés. Először a festményrestaurálás, majd 1970- től a szoborrestaurálás oktatása, 1972-ben a falkép restaurálás és végül 1974-ben, levelező tagozaton, megalakult a tárgyrestaurátor szak. A restaurátor szakma tartalma, és evvel együtt a képzés is sokat változott az idők folyamán. A nemzetközi szakmai szervezetek megegyeznek abban, hogy a restaurátor-konzervátor új, interdiszciplináris szakterület képviselője. Magas színvonalú természet- és társadalomtudományos alapképzéssel kell rendelkeznie, ugyanakkor képesnek kell lennie arra is, hogy a tárgyakon a beavatkozásokat művészi színvonalon, kiemelkedő minőségben elvégezze. Általános az egyetértés abban is, hogy restaurátornak csak az tekinthető, akinek erről szóló egyetemi diplomája van, és csak az a megfelelő képzés, amely lehetőséget teremt a doktori fokozat megszerzésére a konzervátor-restaurátor szakterületen. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1971- től egyetemi diplomát (MA) kapnak a hallgatók, 1999-ben pedig megkezdődött a doktori képzés. Hazánkban ez az egyetlen olyan intézmény, amelyben restaurátor diplomát lehet szerezni. A képzési idő mind nappali, mind levelező tagozaton öt év. 238
