Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2003-05-01 / 5. szám

m^TúZEUMI J^(RLEVÉL^) Vogel Eric díszlet- és jelmeztervező, grafikus és festőművész volt. 1907. június 22-én született Budapesten. Fényes Adolf és Hermann Lipót festőisko­lájában tanult, az ő ajánlólevelükkel érkezett Bécsbe 1925-ben. A bécsi Iparművészeti Főiskola esti tago­zatán belsőépítészetet tanult, nappal pedig az ott élő magyar építész, Ferenczy Sándor irodájában dolgozott. 18 évesen már több újságnak rajzolt. Bécsben került kapcsolatba a színházzal és a filmmel. 20 évesen tért vissza Budapestre. Első sikere az Operett Színház Páros csillag című operettje volt, Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Kabos Gyula főszereplésével. 1930-tól kezdve sorra tervezte a legnépszerűbb operettek (Csárdáskirályno, Bál a Savoyban, Maya, Régi nyár, Szép Heléna) díszleteit, jelmezeit. Csodálatos fellépőruhákat tervezett Honthy Hanna, Bársony Rózsi, Turay Ida, Karády Katalin, Cson­tos Gyula, Rátkai Márton, Feleky Kamill, Jávor Pál, Latabár Árpád és Latabár Kálmán számára. Szakmai tudására, ízlésére, ötleteire rendezők és koreográfusok támaszkodtak. Eric azt tartotta, hogy a jelmez munkaruha! Soha nem tervezett ön­célúan, mindig ismerte a mű cselekményét, a koreog­ráfiát és a szereplők alkatát. Fantáziája és kreativitása kiapadhatatlan volt. Szerette a meghökkentően szí­nes anyagokat és a merész ruhamegoldásokat, ame­lyeket rendszeresen felhasznált a revü világában, így a Moulin Rouge, a Párisién Girl és a Royal Revüszín­­ház műsoraihoz. Minden egyes tervét megkomponál­ta: mielőtt lerajzolta, már tudta, hogyan fog kinézni a valóságban. Egész életében hű maradt a zenés színházhoz, bár szívesen tett kirándulást a próza világába: a bu­dapesti József Attila Színházban Az aranyember, Bé­késcsabán a Bánk Bán, A néma levente, Kaposváron a Csínom Palkó és sok más színmű jelmezeit tervezte, de dolgozott az ország több más színházának is. A Magyar Televíziónak kezdetektől munkatársa. Sokoldalú művészi tehetségét nemcsak a jel­mezei, hanem akvarelljei, olajképei és grafikái is bi­zonyítják. Vogel Eric figyelemmel kísérte a kastély hely­reállítási munkálatait. Már a barokk színházra gon­dolva itt Gödöllőn egy díszlet-és jelmezkészítő mű­helyt szeretett volna létrehozni, ahol neves szakem­berek tanították volna a szakma fortélyait. Ezért há­rom évig a gödöllői Madách Imre Szakközépiskola és Szakmunkásképző iskolában tanította is a női ruhagyártó szakközépiskolás lányokat a jelmezterve­zés- és készítés mesterfogásaira. E sorok írója is a diákjai közé tartozott, a mi osztályunk volt az első évfolyam, akik először hallgathattuk fantasztikus vi­selettörténeti, stílustörténeti előadásait és érdekes színházi történeteit. Eric még utolsó éveiben is tele volt energiával és tervekkel. 1996-ban a Csárdáskirálynő szolnoki bemutatója előtt érte a halál. A Kastélyban rendezendő kiállítás ezt a színes, sokrétű életpályát mutatja be díszlet-és jelmeztervek­kel, személyes tárgyakkal, dokumentumokkal. A kiál­lítás létrejöttében a legnagyobb segítséget Eric özve­gyétől, VogelnéJuszt Judittól kapjuk, aki a hagyaték ke­zelője, és aki nélkül a kiállítás nem valósulna meg. Kaján Marianna 151

Next

/
Thumbnails
Contents