Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
©Múzeumi J^írlevélj© okán 1951 végén a múzeumtól különváltan új épületbe költözött. A megújult Városi Könyvtár élete azonban csupán a költözködés heteire korlátozódott, hiszen egy megyei könyvtár szervezését előíró 1952- es kormányhatározat értelmében a Városi Könyvtárt megszüntették, féltve őrzött könyvei és dolgozói pedig az ország első megyei könyvtárában találtak új otthonra 1952 márciusában. A múzeum és a könyvtár 1951-ben történt szétválasztásakor a múzeum épületében mindössze 100 darab könyv maradt, mely a folyamatos lassú gyarapodás után az 1970-es évek végén mintegy 8000 kötetet számlált. A szakkönyvtárban az 1990-es évek közepéig a dokumentumok korszerűtlenül, mostoha körülmények között, formátum szerint tárolva helyezkedtek el, olvasóterem hiányában pedig nem sikerült alkalmat teremteni az elmélyedt, nyugodt kutatásra. 1995-ben lehetőség nyílt a könyvállomány új, tágasabb terembe költöztetésére, ahol a rendelkezésre álló olvasóterem optimális helyet biztosított a tudományos munkára, nem csupán az intézmény munkatársai, hanem külső kutatók számára is. A megnövekedett alapterület lehetővé tette a könyvek szakrendi elhelyezését, így többek között a gyűjtőkört képező néprajzi, természettudományi, művészettörténeti, régészeti és helytörténeti vonatkozású kiadványok is együvé kerültek. A könyvek egy része a korábbi évtizedekben feldolgozatlan maradt, ezért jelenleg ezt a mulasztást igyekszünk pótolni. Mivel az elmúlt években a könyvtár iránt megnövekedett igény nem állt arányban a beszerzésre fordítható összeggel, így a gyarapodás mértéke mérsékelt, a beszerzésre kerülő dokumentumok többségét a cserekiadványok teszik ki. Jelenleg 18000 kötetet meghaladó könyvet valamint 3900 folyóiratot tudhatunk magunkénak. A közeljövőben szükségessé válik az állomány számítógépes nyilvántartásának lehetővé tétele, továbbá a kutató munkát nagy mértékben elősegítő könyvtári szakbibliográfiák, repertóriumok összeállítása. KIADVÁNYOK Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899-1999 Szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre Kiad.: Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 1999. 142 p. ill. 1999-ben ünnepelte megalakulásának és fennállásának 100. évfordulóját a Békéscsabai Múzeum-Egyesület, melyet teljes joggal tekinthetünk az 1962-től megyei múzeumként működő Munkácsy Mihály Múzeum elődjének. A centenáriumi évforduló alkalmából impozáns kiadvány jelent meg valamennyi muzeológiai szakág (természettudomány, néprajz, régészet, helytörténet, képzőművészet) képviselőinek közreműködésével. E gyűjtemények megfelelően dokumentálják Békés megye és Békéscsaba város természeti és néprajzi értékeit, régészeti múltját, a XVIII. századi újjátelepítés nyomán kialakult etnikai sokszínűségét, történetét, az itt alkotó művészek tevékenységét. A három nagy szerkezeti egységre tagolódó kiadvány a Munkácsy Mihály Múzeum múltjának bemutatását követően megismertet a múzeumi gyűjtemények rövid történetével és válogatott műtárgyaival, a kötet végén található katalógus pedig a korábban bemutatásra került műtárgyakról közöl fontos információkat. A természettudomány vonatkozásában többek között megjelenítésre kerül Békés megye táji értékeit reprezentáló botanikai, malakológiai valamint madártojás-gyűjteménye. A régészet bemutatandó tárgyi emlékei közül az Árpád-kori ereklyetartó mellkereszt, az aranyozott körmeneti korpusz és a tausírozott honfoglalás kori kengyelpár kívánkozik kiemelésre. A néprajzi gyűjtemény - a teljesség igénye nélkül - ad ízelítőt a többnemzetiségű békési régió népi lakáskultúrájának tárgyi kontextusából, a faragott-festett, feliratozott bútorok legszebb darabjaiból, a táj gazdag népi textilművességéből, az etnikai csoportok népi ikonjainak karakteres példányaiból. A helytörténeti muzeológia gyűjteményi anyagából egyebek mellett Munkácsy Mihály ezüstkoszorúja, Omaszta Miklós armálisa, gróf Teleki Pál miniszterelnök díszpolgári oklevele kerül bemutatásra. A művészettörténeti részleg többek között Munkácsy Mihály, Orlai Petries Soma, Jankó János, Perlrott Csaba Vilmos, Csabai Wágner József munkáiból álló válogatással szerepel a Békés megye kulturális múltjábanjelentős szerepet játszó intézmény centenáriumi kiadványában. Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága Kiad.: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 2001. 131 p. ill. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22.) A magyar művészet történetének kevés olyan alakja van, akinek az élete - részben a szépirodalomnak, részben a tudományos munkáknak köszönhetően SZÁZ KV Ml 1AR(;YAl - A V1I NKÁCSY MIHÁLY Ml ZKUMBAIN MUNKÁCSY ŐSEI ÉS ROKONSÁGA 139
