Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
imTTúZEUMI J/fr'RLEVÉLi©- annyira ismert volna az olvasóközönség előtt, mint Munkácsyé. Czeglédi Imre történész nevéhez is több róla szóló tanulmánykötet fűződik: Munkácsy Gyulán (1963), Munkácsy Békéscsabán (1975), Levelek Munkácsyhoz - Munkácsytól (1976), Munkácsy Békés megyében (1994). Legújabb munkájában a festőművész felmenőit és rokonságát kutatta és adta közre egy különlegesen szép tipográfiával előállított kötetben. Az apai ág kutatásánál a szerző legfontosabb célja Munkácsy nagyapjának magtalálása, a művész családjának és a Lieb-kódexbeli Liebek viszonyának tisztázása továbbá a Lieb család megismerése volt. Czeglédi Imre még mindig talált olyan Munkácsy életéhez kapcsolódó területeket, melyekről alig vagy semmit sem tudott eddig az érdeklődő. A szerző kutató munkájának eredményeként fény derült arra, hogy a festő nagyapja a sóvári sótiszviselő, Lieb Ignác volt, aki mindössze névrokonságban áll az ún. bártfai Lieb-kódexben szereplő Liebekkel. Változatos és életteli az anyai ág őseinek és rokonsági körének feltárása és ismertetése is. Köztudott, hogy az árván maradt Munkácsy 1851-ben az anyai ági rokonokhoz, pontosabban a csabai Reök Istvánhoz került. A Reök család szerepe nemcsak a művész gyermekkorában tűnt meghatározónak, hanem egész életére hatással bírt - megszabva egyúttal Munkácsy felnőttként tett magyarországi látogatásainak színhelyét is. A kötet a nevelőapa életútját is számos újdonsággal bővítve tárgyalja, jó néhány eredeti fotográfiával gazdagítva azt. A szerző kutatásai eredményeképpen külön kíséri figyelemmel Munkácsy édesanyjának családi kapcsolatait: a „szabolcsi Reök” ágat valamint a „pesti Rock" ágat, a gépgyáros rokonait, leszármazottait. A tudományos igénnyel készült, következetesen felépített, bizonyítékokkal alátámasztott élettabló olvasmányosságával a nem szakmabeli érdeklődő számára is érthető marad. A családtörténethez társuló gazdag képanyag pedig tovább emeli a kötet értékét. kék, hírek publikussá tételének szándékával született - Réthy Zsigmond, a Munkácsy Mihály Múzeum azóta fiatalon elhunyt természettudósa indította útnak 1994-ben. Jelen értesítő Domokos Tamás szerkesztésében egyfajta hiányt kíván pótolni a múzeumi kiadványok palettáján. Az időszakos természettudományi közlöny legújabb száma Békéscsaba helyi jelentőségű természeti értékeiről ad képet. Ezek közül először 1985-ben, majd ezt követően 1989-ben illetve 1997-ben történt védetté nyilvánítás, melyekre mindhárom esetben a Munkácsy Mihály Múzeum Természettudományi Osztályának előterjesztése révén került sor. A magyarországi védetté nyilvánításokat elemezve megállapítható, hogy Békés megye és Békéscsaba város hosszú évek óta az egyik legjobb helyzetben található. A megvalósult jogi védettség mellett azonban változatlanul gondot jelent a gyakorlati védelem (kezelés, propaganda, szemléletirányítás, lokálpatriotizmus, stb.) biztosítása. Ebben kívánnak elkötelezetten szerepet vállalni maguk a szerzők is. A kötet első fejezete Békéscsaba város bel- és külterületének természettudományos (biológiai: botanikai, zoológiái), ökológiai feltártságát ismerteti a legfontosabb szakirodalmak jelölésével: a város növénytani értékeit a védett növényfajok felsorolásának kíséretében; Békéscsaba bel- és külterületének recens malakológiai viszonyait a védett puhatestűekjegyzéke mellett; a madártani helyzetet; a város területéről szóló egyéb zoológiái és természetismereti felmérést - utalva a természeti környezet megőrzésében együttesen érvényesülő gazdasági, társadalmi, egészségügyi, tudományos, esztétikai és etikai szempontokra is. A város bel- és külterületén lévő huszonnyolc jogilag is védetté nyilvánított egységet a második fejezetben ismertetik a szerzők, melyhez gazdag térkép- és fotómelléklet járul a kötet szemléletességét, élvezetesebbé tételét fokozva. NATURA BEKESIENSIS idosz.\k<k rt *wfe/w и яш&мп MVUMI-KVCK 4. % Kertész Éva - Domokos Tamás - Réthy Zsigmond: Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi védettségű természeti értékei Kiad.: Munkácsy Mihály Múzeum Természettudományi Osztálya, Békéscsaba, 2002. 76 p. ill. (Natura Bekesiensis. Időszakos Természettudományi Közlemények 4.) A Natura Bekesiensis című időszakosan megjelenő folyóiratot - mely rövid természettudományos ciktorum Reflexiók M. E. könyvajánlójára - Ki kicsoda a muzeológiában? Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Múzeumi Hírlevél XXIV. évf. 2. sz., 2003. február, Tükör rovat [38. o.]) Három megjegyzést fűzök M.E. könyvismertetéséhez - valójában magához a kötethez -, amelynek 2002-140
