Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-03-01 / 3. szám
©Múzeumi 7/írlevél j© miniszterelnök (vagy a miniszter) által kinevezett, általában 12 fős igazgatótanács a felelős, amelynek tagjai az illetékes államtitkár útján kötelesek beszámolni tevékenységükről, illetve a közpénzek felhasználásáról a parlamentnek. A támogatás azonban nem feltétel nélküli: a minisztérium irányelveket tesz közzé, amelyekben jelzi, hogy milyen elvárásai vannak a kultúrpolitika megvalósítása során. A támogatási megállapodásban rögzítik az irányelvek megvalósítására szolgáló előirányzati összegeket. A politika két legfőbb eleme tehát: a szabad hozzáférés biztosítása és a támogatási megállapodás.3 A szabad hozzáférés elve alapján az állami múzeumok állandó kiállításaira ingyenes a belépés, aminek első számú oka az, hogy a társadalom minél szélesebb keresztmetszetű rétegét bátorítsák látogatásra.4 Hogy ezt a célt elérjék, olyan kiállításokat kell létrehozni, amelyek eltávolodnak a hagyományos „elitista" szemlélettől. Az elmúlt öt év során a politika két legfontosabb elemének köszönhetően az 1997-1998-as 23 millióhoz képest országos szinten 30%-kai nőtt a látogatottság (bizonyos, korábban belépési díjat szedő múzeumokban az emelkedés 70% volt).5 Az előrejelzések alapján a látogatók számának további növekedése várható. A látogatók körében külön szeretnék emelni a gyermekkorú csoportok, illetve a hátrányos gazdasági és szociális helyzetű rétegekből származók számát. A nem állami intézmények támogatását a minisztérium saját regionális fejlesztési ügynökségeinek hálózatán keresztül biztosítja. A fejlesztési ügynökségek a területileg illetékes regionális múzeumi központtal állnak kapcsolatban. A kulcsfontosságú múzeumok részvételével életre hívott regionális 3 Négy évvel ezelőtt közös teljesítménymutatók és az azokból levezethető célrendszer (gyűjtés, megőrzés, tudományos kutatás és értelmezés, bemutatás) alapján értékelték az állami közgyűjtemények teljesítményét. A megállapodásban elsősorban az alapfeladatokhoz kapcsolódó célrendszernek megfelelően címezik a támogatási összegeket, de a legújabb törekvések szerint sokkal nagyobb szerepet fog kapni az intézmény-korszerűsítés, a szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése. Ezzel párhuzamosan a megállapodásokban érvényre kell jutnia annak az elvnek, hogy a jó teljesítményért jutalom jár. A korszerűsítés első eleme az igazgatótanács tagjainak gondosabb kiválasztása (innovatív beállítottságú, gyakorlott és hatékony vezetők), második eleme az intézmény belülről történő megszervezése annak érdekében, hogy feladataikat hatékonyabban tudják megvalósítani. A kormányzat ara ösztönzi az intézményeket, hogy minél több bevételi forrást kutassanak fel, és azok felhasználásában a lehető legnagyobb szabadságot.biztosítja számukra (természetesen a közpénzekről való elszámolás szabályainak keretein belül). 4 Egy vizsgálat kimutatta, hogy az egymás mellett elhelyezkedő Victoria and Albert Museumban, a Természettudományi Múzeumban, illetve a Tudományos és Ipari Múzeumban a belépési díj évente összesen 2-3 millió fővel csökkentette a látogatottságot. 5 Az ingyenes belépés rendszerét 1999 áprilisa és 2001 decembere között fokozatosan alakították ki. A kormányzatnak a rendszer fenntartása jelenleg látogatónként valamivel kevesebb, mint 1 £-be kerül. múzeumi központok kialakításának hátterében az a felismerés húzódik meg, hogy a központi kulturális politikai célkitűzéseket integrált megközelítéssel hatékonyabban lehet megoldani. Ehhez az egységes szerkezetű nemzeti és regionális hálózat biztosítja a működési keretet.6 Az új rendszer bevezetése egyúttal azt is jelenti, hogy a kormányzat szigorúbban ellenőrzi a források felhasználását. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a nemzeti intézményeknek járó előirányzatok egy kis részét stratégiai projektek megvalósítására különítik el (pl. a) regionális múzeumi központokkal együttműködő nemzeti intézményeknek vándorkiállítások rendezésére, b) múzeumi központok és iskolák együttműködésének közvetlen támogatására, c) kulcsfontosságú gyűjtemények, tárgyak digitális formában való közzétételére pl. a Culture on Line7 kezdeményezés keretében, stb.). E három cél valójában egy nagyobb célban egyesül: nevezetesen abban, hogy a közgyűjteményeket alkalmassá kell tenni az oktatásra. Ez a stratégiai cél képezi egyúttal az ágazat jövőbeli fejlesztési terveinek gerincét is. Roger Stratton-Smith (Local Government Team) a regionális múzeumi központokról szólva elmondta, hogy létrejöttükben komoly szerepet játszott a helyzetelemzések8 azon megállapítása, amely szerint az intézmények a fővárosban koncentrálódnak, viszont ha a kulturális értékeket az ország területén egyenletesen akarják eljuttatni a társadalom minden rétegéhez, akkor azt a régiók bevonásával kell megtenni, ehhez viszont regionális kulturális fejlesztési előirányzatokat kell biztosítani. A fejlesztési előirányzatok fogadására alkalmas szerv a regionális múzeumi központ (regional hub), amely általában négy-öt nagyobb,9 különböző profilú (és különböző fenntartók által felügyelt) múzeumból álló társulás. Az így létrejött szervezet független, egymást támogató intézményeket foglal magába, egyetlen cél az, hogy tevékenységüket - a nemzeti intézményekkel 6 A most kezdődő négy éves periódusban a kormányzat 70 millió £-et biztosít erre a célra. 7 A résztvevő intézmények által készített - nem a végfelhasználóknak szóló -, hanem inkább a közvetítők (tanárok, szakkörvezetők) munkáját segítő koherens anyag. 8 A regionális közigazgatás bevezetését alátámasztandó, 2002. májusában a kormány fehér könyvet adott ki Az Ön régiója, az Ön választása (Your Region, Your Choice) címmel. A dokumentum a (még csak tervezett) választás útján kialakítandó regionális közgyűlés funkciói között a gazdasági fejlesztéssel, a közlekedéssel, vidékfejlesztéssel, közegészségüggyel azonos teljedelemben foglalkozik a kulturáüs/művészeti, turisztikai és sport fejlesztésekkel. A régiók legfontosabb adatait bemutató fejezetekben a természeti és kulturális örökség ismertetése nem ritkán a szöveg egy harmadát teszi ki. Néhány hónappal korábban a Múzeumok, Levéltárak és Könyvtárak Tanácsa is közzétette saját elemzését Újjászületés a régiókban (Renaissance int he Regions) címmel. A most kiépülő regionális rendszer nagyban épít e két dokumentum megállapításaira. 9 Egy vezető +4 3-4 partner-intézmény. 88
