Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-03-01 / 3. szám
m^úzEUMi Hírlevél j© hogy az európai integráción belül is versenyképessé váljanak a magyar agrárgazdaság szereplői. Külön figyelmet érdemel a képanyag. A korabeli metszetek, oklevelek és egyéb írásos dokumentumok, archív fényképek (köztük mindeddig publikálatlan fotók) nemcsak látványosan szemléltetik, hanem alátámasztják, illetve kiegészítik a szerzők mondanivalóját. A maga nemében páratlan kötetet a földművelésügyi miniszterek politikai pályaképe, agrárkronológia, a fontosabb törvényeket és rendeleteket felsoroló adattár, névmutató és irodalomjegyzék teszi még teljesebbé. E. ]. Lanszki József: A hazai ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája Natura Somogyiensis 4. Kaposvár A Natura Somogyiensis sorozat 4. kötetében a Magyarországon élő ragadozó emlősök közül hét faj táplálkozását veszi a szerző nagyító alá. A hazai kutatási tapasztalatokra épülő könyv széles körű érdeklődésre tarthat számot. Nemcsak a zoológia és az ökológia iránt érdeklődőknek, hanem a körülöttünk élő állatokat jobban megismerni akaró középiskolai, főiskolai és egyetemi diákoknak, természetbarátoknak, vadászoknak, horgászoknak és halászoknak is ajánljuk. A táplálkozási kapcsolatok - a ragadozók szemszögéből nézve - központi kérdésnek számítanak, amelynek gazdasági és természetvédelmi vetülete is jelentős. Mivel a ragadozók rejtett életet élnek, ritkán kerülnek szemünk elé. Talán ezért is terjedtek el velük kapcsolatban téves nézetek. Zsákmányszerző viselkedésükből adódóan az ember évezredeken keresztül üldözte őket. Egyes fajok állománya megritkult, míg a jobb alkalmazkodóképességgel rendelkezők éppen napjainkban terjednek. Életmódjuk, zsákmányszerző szokásaik, környezeti igényeik pontosabb megismerése hozzájárul ahhoz, hogy élőhelyeik védelme, a konfliktusok szakszerű kezelése, egyes fajok állományának szabályozása eredményes legyen. A könyvben szereplő fokozottan védett vidra vizes élőhelyekhez kötődik, tápláléka főként halakból áll. A vizsgálati eredmények képet adnak a hazai halastavakon, a horgásztavakon, a holtágakon, a folyókon és a patakokon élő vidrák rendkívül változatos táplálkozási szokásairól. Gyakorlati oldalról megközelítve, például a haltáplálék-választás ismerete halgazdálkodási, kármérséklési szempontból is érdekes lehet. A védett hermelin zsákmányszerző viselkedése ragadozóink között nemzetközileg is a legkevésbé ismert, a hazai állományok életmódjáról még ennél is hiányosabbak az ismeretek. A könyvben erdei és mezőgazdasági területen élő hermelinek táplálkozási szokásairól olvashatunk. A nyesttel a nagy kiterjedésű, összefüggő erdők kivételével, mindenféle élőhelyen találkozhatunk, manapság már lakója a nagyvárosoknak is. Gyakorisága miatt idényben vadászható, életmódjáról mégis kevés hazai adat áll rendelkezésre. A kötetben emberi településen és mezőgazdasági környezetben élő nyestek összehasonlító táplálkozási vizsgálata szerepel. A védett nyuszt jellegzetes erdei ragadozó, amelynek életmódját hazai élőhelyi feltételek mellett eddig egyáltalán nem kutatták. A kiváló famászó képességgel rendelkező faj sajátossága, hogy táplálékát elsősorban nem madarak, hanem pockok alkotják. A könyvben eltérő adottságú erdőkben élő nyusztok táplálékáról és kisemlős választási szokásairól olvashatunk. A borz táplálkozási szokásait korábban hazánkban alig tanulmányozták, mezőgazdasági és vadgazdálkodási szerepe vitatott. A terjedőben levő borz idényben vadászható. Tápláléka a vizsgált területeken alapvetően apró állatokból, földigilisztákból, bogarakból és békákból áll. A könyvben szereplő fajok között az egész évben vadászható vörösróka a leggyakoribb és legalaposabban kutatott hazai ragadozó. Közismertsége ellenére táplálkozásökológiai szempontból számos hazai újdonságnak lehetünk tanúi. Az aranysakál habár bennszülött fajunk, az elmúlt száz év alatt ritka felbukkanása miatt szinte ismeretlen a hazai állatvilágban. Népességének az utóbbi években tapasztalt újbóli megerősödése, terjedése és táplálkozási szokásainak ismerete különösen vadgazdálkodási szempontból lehet érdekes. A 177 oldalas kötet 43 fekete-fehér grafikont és 20 táblázatot, továbbá a vizsgált fajokat és élőhelyeiket bemutató 46 színes fotót tartalmaz. Megrendelhető a Somogy Megyei Múzeum Természettudományi Osztályán Kaposvár Fő u. 10. Dr. Abrahám Levente sorozatszerkesztő Asztalos István - Brandtner Pál: Ikladi családok Iklad, 2002. 560.pp. A Galga menti Iklad falu múltjának feltárásához fontos adalékokkal szolgál a könyv, melyben a szerzőpáros migrációs és családtörténeti adatokat tár az érdeklődő olvasó elé. 80
