Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2003-03-01 / 3. szám

m^úzEUMi Hírlevél j© hogy az európai integráción belül is versenyképessé váljanak a magyar agrárgazdaság szereplői. Külön figyelmet érdemel a képanyag. A kora­beli metszetek, oklevelek és egyéb írásos dokumen­tumok, archív fényképek (köztük mindeddig publi­kálatlan fotók) nemcsak látványosan szemléltetik, hanem alátámasztják, illetve kiegészítik a szerzők mondanivalóját. A maga nemében páratlan kötetet a föld­művelésügyi miniszterek politikai pályaképe, agrár­kronológia, a fontosabb törvényeket és rendeleteket felsoroló adattár, névmutató és irodalomjegyzék teszi még teljesebbé. E. ]. Lanszki József: A hazai ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája Natura Somogyiensis 4. Kaposvár A Natura Somogyiensis sorozat 4. kötetében a Ma­gyarországon élő ragadozó emlősök közül hét faj táp­lálkozását veszi a szerző nagyító alá. A hazai kutatási tapasztalatokra épülő könyv széles körű érdeklődésre tarthat számot. Nemcsak a zoológia és az ökológia iránt érdeklődőknek, hanem a körülöttünk élő állato­kat jobban megismerni akaró középiskolai, főiskolai és egyetemi diákoknak, természetbarátoknak, vadá­szoknak, horgászoknak és halászoknak is ajánljuk. A táplálkozási kapcsolatok - a ragadozók szemszögéből nézve - központi kérdésnek számí­tanak, amelynek gazdasági és természetvédelmi vetülete is jelentős. Mivel a ragadozók rejtett életet élnek, ritkán kerülnek szemünk elé. Talán ezért is terjedtek el velük kapcsolatban téves nézetek. Zsákmányszerző viselkedésükből adódóan az em­ber évezredeken keresztül üldözte őket. Egyes fajok állománya megritkult, míg a jobb alkalmazkodóké­pességgel rendelkezők éppen napjainkban terjednek. Életmódjuk, zsákmányszerző szokásaik, környezeti igényeik pontosabb megismerése hozzájárul ahhoz, hogy élőhelyeik védelme, a konfliktusok szakszerű kezelése, egyes fajok állományának szabályozása eredményes legyen. A könyvben szereplő fokozottan védett vidra vizes élőhelyekhez kötődik, tápláléka főként halakból áll. A vizsgálati eredmények képet adnak a hazai halastavakon, a horgásztavakon, a holtágakon, a folyókon és a patakokon élő vidrák rendkívül vál­tozatos táplálkozási szokásairól. Gyakorlati oldalról megközelítve, például a haltáplálék-választás isme­rete halgazdálkodási, kármérséklési szempontból is érdekes lehet. A védett hermelin zsákmányszerző viselkedése ragadozóink között nemzetközileg is a legkevésbé ismert, a hazai állományok életmódjáról még ennél is hiányosabbak az ismeretek. A könyvben erdei és mezőgazdasági területen élő hermelinek táp­lálkozási szokásairól olvashatunk. A nyesttel a nagy kiterjedésű, összefüggő erdők kivételével, mindenfé­le élőhelyen találkozhatunk, manapság már lakója a nagyvárosoknak is. Gyakorisága miatt idényben vadászható, életmódjáról mégis kevés hazai adat áll rendelkezésre. A kötetben emberi településen és mezőgazdasági környezetben élő nyestek összehason­lító táplálkozási vizsgálata szerepel. A védett nyuszt jellegzetes erdei ragadozó, amelynek életmódját hazai élőhelyi feltételek mellett eddig egyáltalán nem kutat­ták. A kiváló famászó képességgel rendelkező faj sa­játossága, hogy táplálékát elsősorban nem madarak, hanem pockok alkotják. A könyvben eltérő adottságú erdőkben élő nyusztok táplálékáról és kisemlős vá­lasztási szokásairól olvashatunk. A borz táplálkozási szokásait korábban hazánkban alig tanulmányozták, mezőgazdasági és vadgazdálkodási szerepe vitatott. A terjedőben levő borz idényben vadászható. Táplálé­ka a vizsgált területeken alapvetően apró állatokból, földigilisztákból, bogarakból és békákból áll. A könyv­ben szereplő fajok között az egész évben vadászható vörösróka a leggyakoribb és legalaposabban kutatott hazai ragadozó. Közismertsége ellenére táplálkozás­ökológiai szempontból számos hazai újdonságnak lehetünk tanúi. Az aranysakál habár bennszülött fa­junk, az elmúlt száz év alatt ritka felbukkanása miatt szinte ismeretlen a hazai állatvilágban. Népességének az utóbbi években tapasztalt újbóli megerősödése, terjedése és táplálkozási szokásainak ismerete külö­nösen vadgazdálkodási szempontból lehet érdekes. A 177 oldalas kötet 43 fekete-fehér grafikont és 20 táblázatot, továbbá a vizsgált fajokat és élőhe­lyeiket bemutató 46 színes fotót tartalmaz. Megrendelhető a Somogy Megyei Múzeum Természettudományi Osztályán Kaposvár Fő u. 10. Dr. Abrahám Levente sorozatszerkesztő Asztalos István - Brandtner Pál: Ikladi családok Iklad, 2002. 560.pp. A Galga menti Iklad falu múltjának feltárásához fontos adalékokkal szolgál a könyv, melyben a szerzőpáros migrációs és családtörténeti adatokat tár az érdeklődő olvasó elé. 80

Next

/
Thumbnails
Contents