Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-03-01 / 3. szám
©i^úzeumi Hírlevél m Bevezetőjében - a történész Asztalos István- vázlatosan, a fontos politikai és társadalmi törésvonalakat megmutatva, a 18. század eseményeit veszi számba, azokat az eseményeket, melyek a vidék űjranépesedésének szempontjából alapkérdésnek tekinthetők. Szemléletes leírást ad az uralkodói szándékról, a telepesek korábbi lakóhelyéről és magáról a fáradságos vándorlás állomásairól. Több térkép és korabeli képi ábrázolások teszik színesebbé a bevezető tanulmányt. Nem szokványos migrációs adalékokat és családtörténetet ismerhet meg az érdeklődő nagyközönség és a művet tudományos igénnyel forgató avatott kutató, mert a kapcsolathálóban oda-vissza kereshetők az adatok. A vizsgált időintervallum 1752 és 2001. december 31. Ez az időhatár vezérfonala, erre fűzik fel a szerzők a népességmozgás főbb állomásait, helyszíneit. Bizonyos ponton azonban túlmutat ezen az anyag, egyrészt időben, sok esetben visszaköveti a családtörténetet egészen aló. századig, pontosabban addig a pontig, amíg az érintett család felmenőiről elérhető írásos dokumentumok vannak. Ebből származási hely, vagy helyek pontjai rajzolódnak ki, illetve rokoni, házassági kapcsolatok - majd a Magyarországra tartó migrációs út állomásai, az ikladi letelepedés után viszont a 21. század első esztendejéig mutatja meg a könyv a leszármazottak kapcsolatrendszerét, egészen addig a pontig, amíg kilépnek, vagy éppen tagjai maradnak a faluközösségnek. 2453 család adatai találhatók a könyvben, sajnos több okból sem teljes a falu anyaga, ugyanis néhányan - szerencsére csak az elenyésző kisebbség- éltek az adatvédelemi törvény biztosítana joggal és nem engedélyezték a családjukra vonatkozó tudományos feldolgozást, más esetekben viszont írott források hiányában a családok egy részének története, mozgása az idő homályába vész. A feldolgozott írott forrásokból jól nyomon követhetőek az elmúlt 250 év névadási szokásai is, bár itt a valós és az anyakönyvezett névalak között eltérés mutatkozhat, abból adódóan, hogy milyen volt a bejegyző nyelvismerete, illetve milyen nyelven kellet vezetni az adminisztrációt. Ennek függvényében 1841 -ig német, attól kezdve magyar keresztnév írást hasznának a szerzők. A könyv a nemzetségekhez tartozó családok vérségi és műrokonsági kapcsolatai közötti összefüggéseket számok segítségével mutatja be. Az első szám a sorszám a betűrendbe szedett családok számát jelöli. A második szám az adott nemzetség száma, tehát a közös őst jelöli. A harmadik szám a családfő száma, a negyedik a családfő apjának a száma, melyből látható, hogy a felmenő tagja volt-e a falusi társadalomnak. A családfő adatainak ismertetésekor a született gyermekek nevét is felsorolják születési idejük, vagy korai haláluk adataival, sőt azt is jelölik, hogy a későbbiekben családfő lett-e az illető, avagy sem. A rendszer segítségével fény derül a családfők és a feleségek párkapcsolatából adódó, sokszor igen bonyolult rokonsági kapcsolatrendszer időbeni és térbeni tagolására. Ha ismert, akkor a halálozási helyet és az elhalálozás időpontját, esetenként a foglalkozást is megadják a szerzők. A nemzetségek származási helyeiről rövid összefoglalók készültek, a településekről fotókat közölnek. Sok értékes archív fotó illusztrálja Ikladot és számos családról láthatók fényképek a 19. század második felétől egészen napjainkig terjedően. A szerzőpáros időközben elhunyt tagja, Dr. Brandtner Pál a kutatást még aszódi gimnazistaként 1920-ban kezdte, majd az 1930-as években többször járt Németországban és Ausztriában az ikladiak nyomában. Brandtner a második világháborút követően az NSZK-ban telepedett le, így szinte helybeliként folytathatta a kutatást. Az 1970-es évek végén vette fel a kapcsolatot Dr. Asztalos Istvánnal, az aszódi Petőfi Múzeum történész-igazgatójával, aki végül is az anyagot rendszerbe foglalta és bevezető tanulmánnyal kiegészítve sajtó alá rendezte. A könyvet Iklad Község Önkormányzata adta ki és nagy értéke, hogy voltaképpen bilingvis kiadvány, német és magyar nyelven olvasható. A kiadvány megvásárolható az a falu önkormányzatánál, illetve az aszódi Petőfi Múzeumban. Klamár Zoltán Konferenciák Konferencia beszámolók European Association of Archaeologists/ Az európai régészek egyesülete 8th Annual Meeting - Kutatási stratégia kialakítása a Római Birodalom európai határai számára Thesszaloniki 2002. szeptember 24-29. Az EAA nyolcadik éves konferenciáján belül David Breeze, Sonja Jilek és Andreas Thiel szervezték meg azt 81
