Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-03-01 / 3. szám
m Múzeumi Hírlevél m feltárásáról, annak eredményeiről, tapasztalatairól és tanulságairól. Türk Attila Szentes-Kaján, Temetőhalom egy Árpád-kori, feltehetően a 11-12. századra kelteztethető falusi plébániatemplom és a körülötte lévő temető módszeres feltárását írja le. Eke István-Pap Ildikó Katalin-Szarkajózsefegy belgiumi tanásatás tapasztalatiról, az ottani régészeti és muzeológiai helyzetről számolnak be. Hely- és művészettörténeti írások között olvashatjuk Halmágyi Pál írását, melynek címe: „Hatvan éve történt" Lengyel katonák Magyarcsanádon 1939 őszén. Cikkében a rendezvény alapját adó történeti eseményekről emlékezik meg. Itt esik szó a bajai Türr István Múzeumában őrzött értékes fotóalbumról, melyben a Ferenc József-csatorna építését megörökítő fotóalbumról és készítőjéről, Letzer Lázár szegedi fotográfusról emlékezik meg Merk Zsuzsa, továbbá Lábdy Antal szegedi polgár naplójáról, az elveszett szabadkai Erzsébet szoborról, Torma Imre: Horthy Miklósról készült festmény sorsáról. Medgyesi Konstantin feleleveníti Zadravecz István egykori tábori püspök és a Szegedi Napló közötti nyilatkozatháborút, Dudás Lajos a csongrádi Szent Józsefről elnevezett plébániatemplom szertartásainak rendjét és szokásait 1936-1939 között vizsgálta. Rózsa Gábor Drahos István (1907-1912) grafikus újonnan előkerült képeit, a Szentesi Keresztyén Leányegyesület naplóját (1926-1939) és Musa Józsefi 905-beli feljegyzéseit kutatta. A néprajzi tanulmányok foglalkoznak a Móra Ferenc Múzeum játékgyűjteményével, a csongrádi múzeum néprajzi gyűjteményével, a szentesi tanyák néprajzi tárgyaival. A paraszti gazdálkodás múltját eleveníti fel Mód László az „Ártéri gazdálkodás a Kis-Tisza-szigeten" és If. LelleJózsef, aki a tápéi emberek „kőcsönmunka” hagyományairól ír. Szó esik még a vihar elleni harangozási szokásokról Zákányszéken, az apátfalviak hitéletéről, végül pedig Szatmári Sándor adatokkal szolgál a dobrudzsai kipcsakok néprajzához. Európa közepe 1000 körül Történelmi, művészeti és régészeti tanulmányok Szerk.: Wieczorek, Alfried és Hinz, Hans-Martin. Kiad.: Konrad Theiss Verlag, Stuttgart, 2000. 603 p. ill. Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának még az új évezred első éveiben történő felvételével az Európai Unióba olyan államok lépnek majd be az európai államok közösségébe, amelyek mindig is biztos tudatában voltak a nyugati kulturális tradíciókhoz való tartozásuknak. Az „Európa közepe 1000 körül” kiállítás célja, hogy felkutassa ezt a közösséget, művelődéstörténeti szempontból megvilágítsa és dokumentálja. A kiállítás témája ezért egyrészt az országok és népek kialakulása Európa közepén Kr.u. 1000 táján, másrészt közeledésük nyugati szomszédjaikhoz, a keleti frank illetve a későbbi német-római birodalomhoz. A magyaroknak és nyugati szláv népeknek a keresztény-latin nyugatba való integrációja alapozta meg egy kultúra egységét Európa közepén. A nemzeti identitásoknak ezzel egyidejűleg végbement kialakulása ennek a szellemi-kulturális közösségnek alapján teljesedett ki. Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország és Szlovákia szakembereinek együttes munkája révén jutottak el a történelmi és művelődéstörténeti folyamatok közös szemléletének kialakításához és az egységes kiállítási koncepcióhoz. így tudták biztosítani, hogy a kiállítás tartalma és megjelenése, a kiállítási szövegek és a kísérő publikációk annak valamennyi állomásán azonosak legyenek. Jelen kötet első fejezetében szó kerül az ezredfordulóra való emlékezésről a cseh nemzeti tudatban, Szent István és korának ábrázolásáról a magyar történelmi festészetben, az 1000 év körüli kor megjelenítéséről a 18. század végi, 19. századi lengyel művészetben és az 1000. év témájáról a nemzeti történelem mestereinek elbeszéléseiben. A második fejezet foglalkozik az antikvitás örökségével és a keresztény hagyománnyal, itt esik szó Bizánc jelentőségéről és az antikvitás továbbélésének szintjeiről az Ottó-kori művészetben. A harmadik fejezet „Szlávok és magyarok Európa közepén” címmel foglalkozik a középkori ember földrajzi környezetével, településsel és gazdasággal, gazdasági érintkezésekkel, a magyarok érintkezésével, Bizánccal és a római-latin birodalommal, a nyugati szlávokkal és a morva birodalommal. A következő rész államalakulások, egyházalapítások és új népek születéséről szól, Csehország, Lengyelország és Magyarország történeti áttekintését olvashatjuk, valamint az elbai és a Keleti-tengeri szlávok történetét, az Ottók politikáját Európa közepén, végül Ottó és a Római Birodalom renovatióját. Az utolsó fejezet Európa közepén élő nemzetek közös kultúrájáról és nemzeti identitásukról szól. Hadtörténeti Közlemények 114. évf. 2001.2-3.szám A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata A tanulmányok közül elsőnek B. Szabó János írt II. Rákóczi György 1658. évi török háborújáról. Munkájának célja az volt, hogy a nemzetközi szakirodalom és a nagy tömegű kiadott, ámde feldolgozatlan forrásanyagra támaszkodva bemutassa az 1658. évi török-tatár támadás nemzetközi összefüggéseit és hadműveletek lefolyását. 101
