Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-03-01 / 3. szám

No Múzeumi Hírlevél m Czigány István: „Hadügyi reformkísérletek a királyi Magyarországon, 1665-1682" címmel arra ke­reste a választ, mi ösztönözhette a Habsburg Biro­dalom hadügyeit irányító politikusokat és katoná­kat, hogy elbocsássák a királyi Magyarországot védő végvári katonaság kétharmadát? Politikai megtorlás­ról, a magyarokkal szembeni elfogultságról vagy egy­szerűen rossz katonai döntésről volt szó? Mészáros Kálmán dolgozatában kísérletet tett arra, hogy áttekintse a Rákóczi-szabadságharc kato­nai vezetőinek kinevezési gyakorlatát. Urban Aladár „A Honvédelmi Bizottmány meg­választása 1848. szeptember 16-21." címmel arra ke­reste a választ, mi volt a magyarázata annak, hogy a bi­zottmány névsora miként állt össze, miért húzódott na­pokig a szavazás eredményének bejelentése, s miként kezdte tevékenységét a képviselők ez a kis csoportja. Bagi Zoltán Péter a „Közlemények” rovatban Nikolaus Gabelmann által 1595. november 25-én összeállított kimutatása alapján elemezte abban az évben Esztergom ostromára rendelt császári had lét­számát, vezetői stábjának összetételét és feladatait, a sereg felépítését és fegyvernemeit. A „Műhely" tanulmányai között olvashatjuk Borosy András megjegyzéseit B. Szabó János tanulmá­nyához, „Kant és az örök béke" című könyve kelet­kezési körülményeit és fő mondanivalóját, valamint véleményt „Az 1849-es cári intervenció Magyaror­szágon" című könyvről. „Forrásközlemények" rovatban találjuk Hausner Gábor: „Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadi edictuma" című írását, melynek jelentőségét az adja, hogy az ed­digi ismereteknél részletesebben szabályozza a táborba szállt katonák magatartását, új adalékokkal kiegészítve az eddigi ismereteket az erdélyi fejedelem vezette ma­gyar hadsereg szervezetéről és mindennapjairól. „Szulejmáni ajánlat", vagy „szakaszos hódí­tás" címmel Perjés Géza vitáját olvashatjuk Fodor Pál­lal, egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán. A kötet további részében könyvismertetése­ket, valamint a közelmúlt jelentős történelmi tanács­kozásairól való beszámolókat találhatunk. Lapzárta után... 2002. február 24-én megnyílt a Terror Háza Mú­zeum Budapesten, az Andrássy u. 60-ban. Látogatható: hétfő kivételével minden nap, 10-től 18 óráig. Belépő: 1.000 Ft. A szerk. Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelettel meghívjuk Önt és a közgyűjtemények munkatársait az Álmok álmodéi - Világraszóló ma­gyarok című kiállításra a Millenáris Kiállítócsamokba! A budapesti Ganz-gyár helyén létrehozott Millenáris Kiállítócsarnok tavaly decembertől a magyar tudomány, ipar, technika, művészet, kul­túra legfontosabb személyiségeit, a magyar lele­mény legizgalmasabb kincseit bemutató kiállítás­nak ad otthont. Az Álmok álmodéi - Világraszóló magya­rok című kiállítás egyedülálló kísérletet tesz arra, hogy mindazt a szellemi kincset, amelyet honfi­társaink megalkottak, és amelyek mindenkor az egyetemes gondolkodást és kultúrát gazdagították, bemutassa. A kiállítás az elmúlt két-háromszáz év kima­gasló teljesítményei köré épül. 689 személyiség és 290 műtárgy kerül bemutatásra: a magyar vagy ma­gyar származású Nobel-díjasok életművei, a kiemel­kedő magyar szabadalmak, szellemi termékek, a tu­dományos, illetve műszaki gondolkodás nagy elmé­letei és ezeknek a mindennapi gyakorlatban megva­lósult formái, a magyar művészet legjava termése, s a legtágabban értett magyar alkotómunka, így töb­bek között a sport minden olyan eredménye, ami­ben a magyar gondolkodás sokféle újszerű sajátos­sága, leleménye testet öltött. A kiállítás tartalmi előkészítése közel három évig tartott. Ebben a nagyszabású szellemi kaland­ban 628 szakember vett részt a technika- és tudo­mánytörténet, a természettudományok, a humán tudományok és a művészetek legkülönbözőbb te­rületeiről: akadémiai és egyetemi professzorok, tu­dományos szakértők, fotó- és filmkutatók, muzeo­lógusok, szerkesztők és kiállítási szakemberek. A munkát mintegy 250 múzeum, intézmény, magán­gyűjtő segítette, akiknek ezúton is köszönjük a sok segítséget. A Millenáris Kiállítócsamok címe: Budapest, II. kerület, Kisrókus u. 16-20. Telefon: 438-5300, 438-5335 Fax:438-5320 E- mail: millenaris@millenaris.hu A kiállítás 2002. december végéig, minden nap 10- 21 óráig tart nyitva. A kulturális közintézmények dol­gozói számára a belépés díjtalan. 102

Next

/
Thumbnails
Contents