Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-03-01 / 3. szám

Múzeumi Hírlevél m 2. Okulva az előző év tapasztalataiból, kérjük a mú­zeumokat, hogy egy jelentkezési lapra írják minden megjelenési formájukat (kiadvány árusítás, program­­kínálat, „kiállítás”) és a megnevezett felelős munka­társ rendelkezzen minden, a témához kapcsolódó in­formációval. Reméljük, így elkerülhetjük az esetle­ges félreértéseket, problémákat. 3. A Múzeumkert mindkét napon 9 órától 21 óráig fogadja a látogatókat. Az utolsó előadás a nagyszín­padon 18 és 19 óra között kezdődik, ezért, az érdek­lődőkre való tekintettel, a múzeumi sátraknak (és ben­nük a múzeumoknak) naponta 10 órától 18 óráig fo­gadniuk kell (illik!) a látogatókat. Kérjük, hogy - úgy, mint az előző évben - ehhez elegendő munkatárssal vegyenek részt a rendezvényen. A kisebb múzeumok­nak ez gondot jelenthet, ám úgy érezzük, hogy a be­mutatkozási lehetőség megéri ezt a befektetést. 4. Úgy tűnik, hogy szerencsés változtatás volt a gye­rekfoglalkozások és más (kisebb) programok múze­umi sátrakba helyezése, hiszen így egyértelműbben és „személyesítve" kapcsolódhattak egymáshoz a múzeumok és foglalkozásaik. Kérjük ezért a jelent­kezési lap erre vonatkozó részét különös figyelem­mel kitölteni; a sátrak igényelt nagyságát és a szük­séges berendezést a tervezett (vagy nem tervezett) programokat figyelembe véve megjelölni. 5. Nagy siker volt tavaly és szívesen vesszük idén is a múzeumok „mozgó előadásait", programjait (ld. 2001-ben Savaria Múzeum, Szombathely), melyet vásári mulattatás, vásári komédia formájában a Mú­zeumkert utcáin sétálva „adnak elő" a munkatársak. Kérjük, jelezzék ez irányú szándékukat a jelentke­zési lap „Egyéb programok" sorainál. 6. Kérjük, a jelentkezési lapon tüntessék fel, tudnak­­e videófilmet küldeni múzeumukról, gyűjteményük­ről, stb., melyet szokásunkhoz híven a majális két napja alatt folyamatosan vetítünk. Tüntessék fel cí­mét, a vetítés idejét, és postán vagy személyesen ju­tassák el a MNM Közművelődési Főosztályára Ké­sik Gabriella részére. Az idén is a Pesti Est különszámaként jelentetjük meg a Múzeumok Majálisának programját, szándékaink szerint a vidéken megjelenő változatokban is. Ezek­ben szeretnénk a Majálison is bemutatkozó múzeu­mokat nagyobb súllyal szerepeltetni. Kérjük ezért, hogy a Múzeumi Világnaphoz (május 18.) kapcso­lódó a saját intézményükben rendezni kívánt kiállítá­saikról, programjaikról küldjenek rövid ismertetőt. Szerepelhetnek az intézmények nem szorosan az al­kalomhoz kapcsolódó egyéb érdekességgel vagy kü­lönlegeséggel (új szerzemény, újjáépítés, romba dő­lés, stb.), annak rövid leírásával illetve ismertetésével. A jelentkezések határideje: 2002. március 30. Jelentkezési lap a Múzeumi Hírlevél jelen számában! Szeretettel várjuk jelentkezésüket levélben vagy fa­xon (317-7806) is a Magyar Nemzeti Múzeum Köz­­művelődési Főosztályán. Dr. Deme Péter Késik Gabriella főosztályvezető témafelelős Г / _ ^ ß Új kiadvány A Ház és Ember 14. kötete A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Cseri Miklós és Füzes Endre által szerkesztett évkönyve 2001 decemberé­ben került ki a nyomdából. A kötet tíz tanulmányt közöl a népi építészet, a település- és gazdaságtörté­net, a lakáskultúra és a szabadtéri muzeológia téma­köreiből válogatva. Zentai Tünde OTKA támogatás­sal végzett történeti kutatásai eredményeként adja közre Az ágy és az alváskultúra a 14-16. században című tanulmányát, amely korábbi, e témához kap­csolódó tudományos publikációinak sorába illesz­kedik. Az európai párhuzamok fényében rajzolja meg hazai köznépi ágybútoraink múltját, képes ábrázo­lások, történeti források adatainak feltárásával, olyan sajátosságokra is fényt derítve, mint a földön alvás kevéssé dokumentált emlékei, vagy az alvásmódok történeti változásai. Szentgyörgyi Viktor a fiatalon el­hunyt régész, Ormándy János emlékének szentelt ta­nulmányában az Ópusztaszeren, a Kísérleti Régészeti Telepen megvalósított Árpád-kori „földbeásott la­kóház” rekonstruálásának izgalmas történetét és ku­tatási módszertanát mutatja be. Gilyén Nándor jelenkori állapotokra is figyelő írása a hagyományos településrend meghatározó ele­méről, a falusi utcaképről és alakulásának fő ténye­zőiről közöl áttekintést. Szenti Tibor a hódmezővá­sárhelyi tanyatelkek típusait, a rajtuk elhelyezett épü­letek rendjét, kiegészítő építményeit mutatja be raj­zokkal gazdagon illusztrált tanulmányában. Knézy Ju­dit és Szabó Sarolta 18-19. századi történeti források feldolgozásával a kisnemesi és az uradalmi építészet emlékeit adják közre. Hála József a 150 éve született Tudományos tevékenység 90

Next

/
Thumbnails
Contents