Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-03-01 / 3. szám
©к Múzeumi Hírlevél m Hermám Antal népi építészeti kutatásainak méltatlanul elfeledett értékeire hívja fel a figyelmet. Szűcs Judit a dél-alföldi mezővárosok mesterembereinek életmódját mutatja be a lakóház és a műhely családi munkamegosztásban játszott szerepének elemzésével. Márton László rövid írása egy archaikus építészeti technikának, a fecskerakásnak az 1945-ös földosztás utáni, szükség diktálta újraéledését dokumentálja Békésről. Az évkönyv záró tanulmányaként Szarvas Zsuzsa egy rendkívül izgalmas, a muzeológia módszertanában külön figyelmet érdemlő témát dolgozott fel. 1989-90-es finnországi tanulmányúján ismerkedett meg Lamminaho tanya épületegyüttesével, ahol 1988-tól folyt egy addig működő parasztgazdaság néprajzi kutatása, épület- és tárgyállományának teljes felmérése. Az „in situ" szabadtéri múzeum 1996-tól fogadja a látogatókat, hitelesen őrzi és mutatja egy kelet-finnországi családi gazdaság múltját, s 1988-ban regisztrált állapotát. A Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával megjelent 246 oldalas múzeumi évkönyv a megszokotthoz hasonlóan gazdagon illusztrált, s angol és német nyelvű tartalmi kivonatok segítik a téma iránt érdeklődő külföldi kutatókat. T. Bereczki Ibolya A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1998-2000. Kiad: Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2001. Tartalom • Knézy Judit: A környezetváltozások hatása a halászatra és a halfogyasztásra a Dunántúlon. • Csorna Zsigmond: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19. sz. fordulóján). • Fehér György: Egy agrárszakoktatási intézet tangazdasága: Keszthely (1865-1945). • Emst József: Szamártenyésztés az állami ménesekben és a ménesbirtokokon. • Oroszi Sándor: A muraszerdahelyi volt úrbéres (erdő) birtokosság megszerveződése. • Réz Gyula: Ganz belsőégésű erőgépek a nagy műszaki találmányok tükrében. • Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: Takáts Rózsa. • Szabó László Péter: Műtrágyázás Magyarországon a két világháború között. • Szovátay Adrienne: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a két világháború között. • Vajkai Zsófia: Egy alföldi tanyamúzeum gondjai az ezredfordulón, Lajosmizse. Dr. Für Lajos 70. születésnapja köszöntésére. • Darvasné Molnár Anna: Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I. • Csók Márta: Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. „Táltos ló, gereben, ösztöke". • Kovács Judit: Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban III. „Cselekvő ismeretszerzés, kézműves foglalkozások” A kötet megvásárolható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, ára: 500 Ft. Konferencia ITTHON BUDAPEST III. Kultúra és Turizmus Nemzetközi Konferencia és Szakmai Vásár Hagyományos kulturális értékek - új lehetőségek a turizmusban Helyszín: ELTE Egyetemi Kongresszusi Központ (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1-2.) Időpont: 2002. november 7-9. A konferencia hivatalos nyelve magyar és angol Tervezett szekciók I. Örökség és regionalitás A régiók fejlesztésének kulcskérdése: hogyan tudjuk összehangolni a modernizációs törekvéseket az értékek megőrzésével, amely a kulturális turizmus kibontakozásának is alapfeltétele. Az örökség védelme szempontjából mit jelenthet a regionalitás, a különböző nagyságrendű, adottságú települések együttműködése. A szekció esettanulmányok bemutatása, a kulturális turizmus integráló szerepének tisztázása, a turizmus és a kultúra növekvő kölcsönhatásának elemzése mellett módot kínál módszertani, stratégiai, elméleti kérdések megbeszélésére is. II. Érték -turizmus - településfejlesztés Kulturális örökségünk számos értéke a mai napig ismeretlen, vagy alig ismert a hazai és a külföldi érdeklődők előtt. Ezek ismertté és hozzáférhetővé tétele, ugyanakkor megőrzése, felújítása és megvédése elképzelhetetlen a helyi és a külső anyagi erőforrások feltárása, összehangolása és felhasználása nélkül. Településfejlesztési tervek célszerűen csak a tu91
