Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-03-01 / 3. szám

No Múzeumi Hírlevél m ták pályájukat. Munkáik azonban megmaradtak. Megőrizték őket közgyűjteményeink képzőművészeti kollekciójának gyarapítói és múzeumaink, könyvtá­raink hozzáértő gondozói. Belőlük válogattak a nagycsarnok oldalában megbúvó ferencvárosi helytörténeti gyűjtemény munkatársai kéttucatnyit, és rendezték őket a kerület 19. századi történetét művészien felvillantó, ugyan­akkor meghitt enteriőrökkel a különféle metszési el­járásokat és metszőeszközöket egyaránt bemutató ele­gáns kiállítássá. A Magyar Nemzeti Múzeum törté­nelmi képcsarnokából és a Budapest Történeti Mú­zeum metszettárából származó kőnyomatok, színe­zett litográfiák, réz-és fametszetek zavarba ejtően kor­hű másolatai ízléses kivitelezésben és részletes, ám tö­mör, a látogatót a legkevésbé sem lankasztó magya­rázó szövegek kíséretében kerültek kiállításra. A köz­vágóhíd 1874-es ábrázolását lemásolva a tárlat egyik rendezője, Winkelmayer Zoltán a kiállítótér adottságait remekül kihasználva látványos egyéni ötlettel - négy síkban - jelenítette meg az épületegyüttes főkapuját és bikaszobrait. A termek egy-egy sarkában a festő és rajzoktató NádlerRóbert, illetve a legtekintélyesebb ha­zai fametsző intézet tulajdonosa, Morelli Gusztáv em­léke előtt tiszteleghetünk. Nevük a Vasárnapi Újság kutatói és Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című 21 kötetes leírás rendszeres forgatói szá­mára nem ismeretlen. A Pipa utca 4. „lakói” Gönczi Ambrus veze­tésével újfent bebizonyították szakmai jártasságukat és ötletgazdagságukat, valamint azt, hogy a hivatás­­tudat és lokálpatriotizmus együttes erejéből szerény büdzsével is lehet esztétikust, érdeklődésre számot tartót alkotni. Nem kis túlzással állíthatjuk, hogy napjainkban, köszönhetően a gyűjtemény közönség­vonzó, színvonalas rendezvényeinek és okos reklám­­tevékenységének, a Pipa utca 4. a helytörténeti mu­­zeológia hazai éllovasává vált. Látogatóként is, kol­légaként is érdemes betérni hozzájuk. Nyitva tartás: kedd-péntek 10-16 óra, szombat 10- 14 óra. Csoportoknak bejelentkezés a 218-7420-as telefonszámon. Bertáné Varga Judit LÉLEK-TÉR-KÉP Mit láthatott Nyilas Misi és Hitves Zsuzsika Debrecenben? Rendhagyó irodalmi kiállítás a debreceni Déri Múzeum rendezésében 2002. március közepétől a Petőfi Irodalmi Múzeumban Mit láthatott Nyilas Misi és Hitves Zsuzsika Debre­cenben? Azt is, amit e késői kor embere: a fehérből tündöklőén kisárgálló házakat a valahai Füvészkert négyszögében. A Református Kollégiumot, mely olyan ma is, mint amikor Nyilas Misi-Móricz Zsig­­mond élte itt a szegény, szomorú, jóra született, jóra vágyó, jónak lenni áhító kisdiák életét. A Kollégium ma is nagy, komor, négyszögletű épület. Voltakép­pen csak az első része komor; a Nagytemplom felőli ősi épület, a hátulsó három szakasza, amely úgy van építve, hogy az egész egy négyszögű udvart zár be, inkább sivár. De a kisdiáknak mindenfelől rendkí­vül imponál, s „még bent a cőtusban is állandóan valami templomi félelmet érez, amint behallatszik, hogy kopognak a kemény kis cipősarkak a sivatag „Női szeszély?" Magyar Fotográfusnők 1900-1945 Petőfi Irodalmi Múzeum 81

Next

/
Thumbnails
Contents