Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-01-01 / 1. szám
<m, Múzeumi Hírlevél m farsangon című művéhez készítenek munkákat. (Bakos Ildikó, BaksaiJózsef GerbmrPálJovián György, Szűcs Eszter, Újházi Péter) Derkovits ösztöndíjasok kiállítása 2002. február 24. - március 10. A Derkovits-díjjal kitüntetett fiatal művészek munkáinak bemutatása, az NKÖM kiállítása. Mucha és társai -Szecessziós plakátok a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának gyűjteményéből. Budapest Galéria (Szabadsajtó út 5.) A pápai Kékfestő Múzeum vendégkiállítása a Textilmúzeumban Nyitva: 2002. január 31-ig A Textilmúzeum Alapítvány Kékfestő Múzeum, országos szakmúzeum, melynek az egykori pápai Kluge kékfestő műhely, ipari műemlék együttes ad otthont. A műhelyt a nagy múlttal rendelkező Kluge család alapította és hét generáción folytatta a mesterséget, egészen 1956-ig. A múzeum 1962-ben nyílt meg, 1997 óta a Textilmúzeum Alapítvány működteti. A kékfestés Magyarországon több mint 300 éves múltra tekint vissza, előzményének a textilnyomást és a kelmefestést tekinthetjük. A kék színt adó indigót Indiából a 17. század folyamán hajókaravánok szállították Európába, mellyel háttérbe szorították, az ugyancsak kék szín festésére szolgáló „csüllenget” és utat engedtek a „rezerv" nyomású kékfestő eljárás széles körben való elterjedésének. Magyarországon az 1760-as évekből vannak olyan adataink, melyek a kékfestés széles körű elterjedtségét tanúsítják. A kékfestő előállítása két fontos munkafázisból, mintázásból és festésből áll. A fehér anyagra nyomott szigetelőanyag zárta el a mintázott felületet a levegőtől, melyet a festőkádakban történt festés után eltávolítottak, így előtűnt a fehér minta a kék háttérben. A kékfestőkelme a hazai népviseletben és lakástextilek körében jelentős szerepet játszott az elmúlt századokban, amint erre az ország múzeumaiban gyűjtött textilek bizonyságul szolgálnak. A kelmék legfőbb piaca a vásár volt, egy-egy műhely jelentőségét a vásári körzet mérete jellemezte. A népviseletben a kékfestés különösen jól szolgálta a kisebb körzetek ízlésének és hagyományainak kielégítését. A múlt század hetvenes éveiben több gyár és 400 kézműves műhely működött az országban. A pápai Kékfestő Múzeum gyűjteményi anyaga a leggazdagabb az országban, melyből ízelítőt kíván nyújtani a Textilmúzeumban megrendezett kiállítás. A fővárosi múzeum látogatóközönségével is szeretnénk megismertetni ezt a hagyományőrző textilgyártást, a ma működő kékfestő műhelyeken (szám szerint tizenhármon) keresztül, továbbá a kortárs Bódy Irén Munkácsy-díjas textilművész, akadémikus alkotásain keresztül. Ezen kívül bemutatjuk a kékfestés jelenét és továbbélésének lehetőségeit is. Bányászati kincsek Selmecbányáról Öntödei Múzeum Nyitva: 2002. február 28-ig Budapesten, az Öntödei Múzeumban 2001. november 30-án nyílt meg a Selmecbányái múzeum vendégkiállítása. A rendkívül érdekes, elsősorban a bányászat hagyományait bemutató anyagot a 100 éve alapított Szlovák Bányászati Múzeum anyagából válogatták, Bircher Erzsébet, a Központi Bányászati Múzeum igazgatójának közreműködésével. A kiállítás korábban Sopronban a Központi Bányászati Múzeumban, majd rövid ideig Dunaújvárosban, a Dunaferr Rt.-nél volt látható, most pedig 2002. február végéig Budapesten lehet megtekinteni. Közismert tény, hogy a Selmec környéki bányászat évszázadokig világelső volt. Selmecbányát híressé tette nemes- és színesfém-bányászata, a bányászat tudománya, technikája és főiskolája. Ezért természetes, hogy létrejött egy olyan intézmény, amely méltó emléket állít a világhírű ipari tevékenységnek és oktatásának. Az első lépés a Városi Múzeum megalapítása volt 1900-ban, az Óvárban, amely Baker Béla tanár vezetése alatt kezdte rendszeresen gyűjteni, védeni és dokumentálni, majd kiállítani a város történetéhez fűződő emlékeket. 1927-ben megalapították a D. Stúr Állami Bányászati Múzeumot, amely a Szentháromság tér 6. alatt, a hajdani Bányabíróság (Berggericht) épületében kapott otthont. Az intézmény 1928-1939 kö~ Fehér László kiállítása Műcsarnok 3
