Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-01-01 / 1. szám
<т. Жúzeumi Hírlevél m zött, Frantisek Fiola igazgatása alatt jelentős eredményeket ért el. A mai Szlovák Bányászati Múzeum 1964-ben, a helytörténeti és a bányászati múzeumok összevonásából jött létre, amely ma egy nemzetközi hírű gyűjtemény és kiállítóhely Selmecbányán. A most kiállított anyagban szerepelnek a régi bányászat tárgyi emlékei (lámpások, mérőműszerek stb.), valamint több könyv és illusztráció, amelyek a bányászat évszázadokat átfogó fejlődését mutatják be Selmecbánya környékén. (Scopoli, Вот Ignác és mások munkái, amelyeket az 1735-ben megnyílt bányászati iskolában és a későbbi Akadémián használtak.) Külön anyagrészt képeznek a Selmecbánya környéki bányákból és más szlovákiai lelőhelyekről származó ásványok, így a termésarany, a malachit, amelyek a terület egykori gazdaságát próbálják megjeleníteni. A bányászok gyakran töltötték idejüket fafaragással - ezt két bányászfigura és egy betlehem jeleníti meg jelezve a szakma szeretetét és a bányászok mély vallásosságát. A Kamaragrófi Hivatal 1751- ből származó zászlóján Patrona Hungáriáé - Szűz Mária képét láthatjuk. A kiállítás középpontba állítja Európa egyik legnagyobb és legsokoldalúbb tudósát, Mikoviny Sámuelt és munkásságát. Az 1700-as évek első felében élt tudós élete legtermékenyebb időszakát töltötte Selmecbányán. (A kiállításban látható képét Jozef Mázán Selmecbányái festőművész 1999-ben készítette). Bemutatják térképeit is, melyek korának legkiválóbb kartográfiai munkái voltak. A fontosabb helyi méltóságok portréi, valamint a táj szépsége által ihletett festmények zárják az összesen majd 100 tárgyat magában foglaló kiállítást. A nagy szakmaszeretettel összeválogatott tárgyak ízelítőt adnak a Szlovák Bányászati Múzeum gazdagságáról, és felkeltik az érdeklődést a múzeum Selmecbányán látogatható kiállítása iránt. Ezúton hívjuk és várjuk kollégáinkat erre a különleges bemutatkozásra.- ok -Budapest villamosítása korabeli képeslapokon Magyar Elektrotechnikai Múzeum Nyitva: 2002. január 31-ig A technikatörténet gyakran a közelmúltról sem rendelkezik forrásértékű dokumentumokkal, ezért (is) érdemes a kutatást nem-technikai területre is kiterjeszteni. így került sor az inkább város- és kultúrtörténeti jellegű képeslap-gyűjteményekben a villamosítás múltjának keresésére. A képeken nyomon követhető, hogy hogyan váltotta fel a villany a gázvilágítást, a villamos a lóvasutat. E munka során vetődött fel az elektrotechnikai indíttatású képeslap kiállítás gondolata. Megrendezésének egyrészről az Erzsébetvárosi Napok elnevezésű rendezvénysorozat adott aktualitást, amelybe bekapcsolódtak a kerület kulturális intézményei, másrészt az a tény, hogy a Belváros villamosítása a Kazinczy utcából, abból az épületegyüttesből indult el, amely ma a Magyar Elektrotechnikai Múzeumnak ad helyet. A képeslap kiállítást technikai rész vezeti be, amely korabeli és mai fényképeken mutatja be a Kazinczy utcai és a Murányi utcai áramátalakító állomást, az állomásokat tápláló egykori Berzenczey utcai erőművet és a Kertész utcai erőművet, amely a villamosokat és a millenniumi földalattit látta el árammal. A jelent a Dob utcai transzformátorállomás vöröstéglás épületének fényképe képviseli. A kiállítást előkészítő munka során sikerült fontos, eddig ismeretlen dokumentumokra bukkanni. Az elektrotechnikai anyag összeállítását Sitkéi Gyula, a Budapesti Elektromos Művek nyugalmazott igazgatója, a képeslap kiállítás tervezését Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke végezte. A kiállítást Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet, az NKÖM főosztályvezetője nyitotta meg, bemutatta Ráday Mihály. Dr. Jeszenszky Sándor Új szerzemények Magyar Nemzeti Múzeum Nyitva: 2002. március 26-ig A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei ebben az esztendőben is értékes műtárgyakkal gazdagodtak. A múzeum gyarapodásának forrásai: a munkatársak ásatásaiból előkerült leletek, a vásárlások és az ajándékok, valamint a gyűjtés. A régészek idén is folytatták azokat a feltárásokat, amelyekből évek óta jelentős leletegyüttesek kerülnek elő. A tárlat a korábbi évekhez hasonlóan bemutatja a Kup-Egyesen előkerült őskori, a nagytétényi római kori, a karos -bodroghalmi honfoglalás kori, Felsőzsolca-várdombi Árpád kori és a Szendrő-felsővári későközépkori leleteket. Az Aggteleki Nemzeti Parkban fekvő Julcsa-barlangban két éve folyik a kutatás. A barlang történetének utolsó 6000 évét „rekonstruálták" munkatársaink. A lele4
