Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-11-01 / 11. szám

<m TTúzeumi Hírlevél m ális örökség is szerepeljen a tervezetben (ez azonban már más bizottságok munkáját is érinti), mellette mások is hangsúlyozták a társadalmi dimenzió és az integrált védelem kidomborításának szükségessé­gét. Az egyezmény csak a legfontosabb alapelveket fogja rögzíteni, és előnyeként említhető, hogy több szektor együttműködésére épít. Megvalósításának fi­gyelemmel kísérését a bizottság fogja ellátni. (A célok között szerepel a kulturális örökség értelmezése etikai követelményeinek kidolgozása - amely szorosan kap­csolódik a keretegyezmény témájához továbbá a kulturális javak digitalizálása etikai követelményeinek kidolgozása is. Ez utóbbi az Európai Unió Minerva projektjével közösen valósulna meg). A keretegyezmény egyik témájával kapcsola­tos egy ajánlás-tervezet, amely a turizmusnak olyan jellegű fejlesztését irányozza elő, amely a fenntartható fejlődés egyik tényezőjeként a kulturális örökség ki­bontakoztatásával jár együtt. Ez az ajánlás fontos lehet számunkra, mivel a keretegyezménnyel együtt elősegítenék a hazai örökség védelmét és gazdasági fejlesztési lehetőségeik hasznosítását. A tanács, egy a strasbourgi egyetem által ké­szített tanulmány kapcsán, foglalkozott a kulturális örökség tárgyairól készült képek felhasználására vonatkozó jogi kérdésekkel. A tanulmány szerzője megállapítja, hogy az örökségi tárgyakhoz nem tapadhatnak kizárólagos jogok, de a róluk készült felvételekhez igen. A kulturális örökség védelme szempontjából ez a kérdés azért fontos, mert a ké­pek potenciális bevételi forrást jelentenek, amelyet a magán- vagy közszereplők az örökség fenntartására vagy fejlesztésre is fordíthatnak.5 A képek használa­tát több szempont szerint is szabályozzák az európai joggyakorlatban: A) szerzői jogok (1. kiadói jogok, 2. adatbázis-tulajdonosi jogok, 3. védjeggyel kapcsola­tos jogok); B) a magánélet és az otthon védelmével kapcsolatos jogok; C) a tulajdonosnak a tulajdonáról készült képekhez való joga.6 5 Az épületekről készült felvételek esetében az épület tulajdonosai jogának védelmére a francia joggyakorlatból ismerünk példát: va­gyontárgy fénykép formájában való mások általi hasznosítása sérti a tulajdonosnak tulajdonához fűződő jogait. Megjegyezzük, hogy a 2001. évi LXIV. törvény előmunkálatai során a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumának Műemléki Főosztálya is javasolta a régészeti lelőhelyek és műemlékek vonatkozásában az ilyen képek kereskedelmi célú felhasználásának törvényi szabályozását, azonban jogi aggályok miatt erre nem kerülhetett sor. 6 Az Európai Unió a digitális kiadványokkal kapcsolatos jogi kér­déseket 2001. május 22-én kelt irányelveiben taglalja (Directive 2001/29/EC of the European Parliament and of the Council of 22 May 2001 on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society). Az ülés második napján került sor a tisztújí­tásra. A bizottság elnöke az eddigi alelnök, a brit Paul Drury lett, helyettese pedig a szlovén Jelka Pirkovú;. Az „Európa utcáról utcára” (Europe from one street to the other) projekt, amelynek célja, hogy segítse az iskoláskorúakat lakóhelyük kulturális sok­színűségének felfedezésében, Magyarországon eddig meglehetősen csekély érdeklődésre számíthatott. A 2003 végére - 2004 elejére tervezett záró konferen­cia előtt még lenne lehetőség arra, hogy aktívabban bekapcsolódjunk a munkába. Az Európai Örökség Hálózat (European Heri­tage Network, HEREIN-projekt) koordinátora bemu­tató keretében ismertette a web-hely készültségének aktuális állapotát, illetve az adatbázis használatát. (Ma­gyarország jelentős szerepet vállalt a rendszer beindí­tásában, de még nálunk sem ismerik és használják kellő mértékben. Célszerű lenne elkészíteni a teljes magyar nyelvű változatot, a hálózatot felhasználni az Európai Örökség Napok, illetve magyarországi kulturális utak népszerűsítésére, és hozzákapcsolni egyéb magyar internetes honlapokat is). Az ülésen megjelent a Luxemburgi Nagyher­cegség nagykövete, és arról tájékoztatta a bizottságot, hogy határozat-tervezetet készítettek a Kulturális Utak és Tájak Európai Központjának felállításáról. A kultu­rális utak témakörében rész-egyezmény kidolgozását kezdeményezték (ehhez elsősorban politikai támoga­tást várnak a tagországoktól). A központnak Luxem­burg ad otthont a neumünsteri kulturális központban, és vállalja a fenntartási költségeket is. A központ fel­adata új utak 'rendszerbe állítása', a koordináció, a fej­lesztéshez nyújtott technikai segítségnyújtás lenne. A munkát regionális központok felállításával akarják ha­tékonyabbá tenni, amelyeket a fogadó országnak kell fenntartania. (A tervezett Szent Erzsébet útja kapcsán felmerült az a gondolat, hogy egy regionális központot Sárospatakon lehetne felállítani, ez azonban még nem valósult meg). A kulturális utakról bővebb tájékoz­tatást a http://www.culture-routes.lu vagy a http: //culture.coe.fr/routes honlapokon lehet kapni. A bizottság foglalkozott a csehországi árvíz kö­vetkezében kialakult helyzettel és elismeréssel szólt a Visegrádi Országok, kiemelten pedig Magyarország szerepvállalásával. Az ülésszak harmadik napja a régészeti örökség védelméről szóló La vallettai egyezmény7 aláírásának 7 Lásd: A Kormány 149/2000. (Vili. 31.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között, 1992. január 16-án kelt, Vallettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről. 341

Next

/
Thumbnails
Contents