Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-11-01 / 11. szám
m ÍTúzeumi Hírlevél m Middelaldercentret Nyköbing, Dánia tizedik évfordulója alkalmából, áttekintette az egyezmény létrejöttének és alkalmazásának történetét. Az ülést vezető Bénáik Rugaas, az ET IV Főigazgatósága főigazgatója, hangsúlyozta a közösség részvételének (ismeretterjesztés, média szerepe), illetve az egyezményben foglalt előírások nyomon követésének fontosságát. Az ülésen részt vettek az Europae Archaeologiae Consilium és az European Association of Archaeologists képviselői, akik szervezeteik tevékenységét ismertették. Többek között felhívták a figyelmet arra, hogy a fejlesztések sok országban még mindig a lelőhelyek teljes feltárásához vezetnek, mivel nem jelölnek ki az egyezmény 2. cikkének (ii) bekezdésében meghatározott, tartósan megőrzendő régészetileg védett területeket (archaeological reserves). Ennek oka az, hogy több országban még tisztázatlan ez a fogalom. Bár az egyezmény 1992 óta alapvetően megváltoztatta az európai régészeti örökség védelmét, sok helyen még mindig megoldatlan a feltárás-feldolgozás-raktározás-publikáció egységes folyamatának finanszírozása. Ezért különös felelősséggel jár a feltárások engedélyezése: minden esetben elemezni kell a feltárás szükségességét (elkerülhetetlenségét), előnyben kell részesíteni a nem roncsoló érzékelési eljárásokat, és törekedni kell arra, hogy ne keletkezzenek leltározatlan és feldolgozatlan leletanyagok. Ajól működő rendszerekben viszont a régészeti dokumentációk túltermelésével találkozhatunk, ezért visszafogják a feltárásokat; például a franciaországi Vienne-ben már egyáltalán nem engedélyezik a lelőhelyeket érintő föld alatti parkolók építését. Amennyiben sor kerül az egyezmény módosítására (jelenleg még nincsenek konkrét kezdeményezések), akkor az általános védelem, illetve a közös felelősségvállalás megvalósítására kell törekedni. Szóba került a vállalkozói régészet kérdése, illetve a francia rendszer, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a régészeti feltárások azon szolgáltatások közé legyenek sorolva, amelyekre az EU közösségi versenyszabályai vonatkoznak. Dr. Nagy Mihály Middelaldercentret - Dánia, Nyköbing Nyköbing alig száz-egynéhány kilométerre esik a dán fővárostól, ha a déli főúton indulunk, a legdélebbi sziget Loland felé. Olyan kisváros lehetne, mint a többi, ha a sund (kevert vizű öböl) másik oldalán nem lenne egy világraszóló látványossága: Sundby, a középkori falu. Peter Vemming ősrégész, kedvtelésből fogott hozzá egy középkori hajítógép rekonstrukciójához, s az esemény több tízezer látogatót vonzott. Ennek nyomán talált azután olyan támogatókra, akik elég pénzt adtak egy XIV századi falurekonstrukció kivitelezéséhez. Az első sikerek nyomán az állam is beszállt, s ma is viseli az üzemeltetési költségek 40 százalékát. A többit a számunkra borsosnak tűnő belépőjegyek ára és az eladott emléktárgyak haszna, valamint a középkori étterem bevételei biztosítják. „Nálatok az idős nénik (ti. a teremőrök) arra vigyáznak, hogy el ne bpjanak valamit. Nálunk a fiatal, jól képzett alkalmazottak szóval is segítik a látogatókat a dolgok megértésében, a középkori hangulat átélésében." - kezdte idegenvezetőnk, aki ó-dán nyelven beszélt, s nem vett tudomást a jelenkor tárgyairól, nem látta a felettünk szálló repülőt, vagy a szomszédban pörgő szélkereket, hanem AD 1392 képzelt világában élt. A falu - vagy az ő szavaik szerint városka -, minden építménye, a gyógynövény-kerttől a közös latrináig, középkori illusztrációk, valamint jelenkori ásatási megfigyelések nyomán készült. A házak, műhelyek berendezései, szerkezetük, a hajók, a kikötő daruja, az utca kövei, a szégyenpad vagy a trágyadomb - egyszóval minden - középkori hangulatot áraszt. A hatást csak fokozta a felnőttek és gyerekek (persze napközi is van, ahol a gyerekek átélhetik, a vízhordás, rőzseszedés stb. élményeit) viselete, amely szintén középkori volt. A májustól októberig nyitva tartó kísérleti telepnek igen tekintélyes számú látogatója van, működnek a hajítógépek, melyek 50 kilós követ vetnek úgy százötven méterre, s a páncélos lovag igazán ügyesen bánik fegyvereivel. Tudom, hogy a világon sokfelé találunk hasonló látványosságot, a dániai azonban sikerültebb a többinél. Az is igaz, hogy Dániában a kísérleti régészetnek nagy hagyománya van, hiszen ez a már-már segédtudománynak tartható ága a történelmi stúdiumoknak innen indult útjára. Utazásomat az ópusztaszeri emlékpark segítette, mely remélhetőleg hosszú távon is, gyümölcsöző kapcsolatokat épít a dániai testvérmegye e különleges intézményével. Trogmayer Ottó ICOM hírek Az ICOM Magyar Nemzeti Bizottság 2002. évi tanulmányútja Az ICOM Magyar Nemzeti Bizottság 2002. december 3-4-én rendezi meg éves tanulmányútját ezúttal a Cseh Köztársaságba, Brnóba és környékére. A program magában foglalja a környék 10. századi ásatásainak megtekintését (ha az időjárás engedi), a 342
