Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-10-01 / 10. szám
(Ш, ^Túzeumi Hírlevél m három láb összeerőltetésekor így keletkezett feszültségek miatt váltak el állandóan a forrasztások, s ezért nem tudott a három láb statikusan állni. A Polgárdin 1878-ban előkerült töredékek pontosan egy négylábnak a felét adják. Az állványhoz hozzájutók tehát felezve osztoztak nagy értékű zsákmányukon. A későköztársaság korától a késő antikvitásig használt összecsukható állványokat nem csak három- (tripus), hanem négylábú változatban (quadripus) is gyártották. Két ismert későantik quadripusz és néhány ábrázolás alapján négylábú állványok a Kr. u. 4. században is használatban voltak. A korábban tripuszként összeerőltetett tárgyban levő feszültségek, az eredeti és a galvanomásolat lábon levő fülek egymás által bezárt 90°-os szöge, a quadripuszok kimutatható Kr. u. 4. századi használata, a fél quadripuszt kiadó elrejtett töredékek felezésre utaló elosztása azonban arra utal, hogy a Polgárdin előkerült összecsukható asztalállvány egy Kr. u. 4. századi quadripusz lehetett. A műtárgy rekonstrukciója során ezért nem három, hanem egy négylábú állvány került összeállításra. A polgárdi ezüstlelet jelentőségéből előkerülése óta sem vesztett, hiszen a maga nemében mindmáig egyedülálló. A műtárgy fontosságát fokozza az a feltételezett kapcsolat, amely a polgárdi leletet az ún. Seuso-kincshez köti. Bármennyire is unikális a polgárdi lelet, mégsem áll elszigetelten, hiszen a rá jellemző díszítőmotívumokkal, jellemző technikai megoldásokkal kapcsolatos rokon vonások a későrómai korszakból származó képi ábrázolásokon, illetve egyéb tárgyakon felfedezhetők. Azok a tárgyak, amelyek a legközelebbi rokonságban állhatnak a polgárdi állvánnyal, a Seuso-kincs néven ismertté vált későrómai ezüstlelet részét képezik. A polgárdi lelet anyaga - akárcsak a Seusokincs edényeié - nagy tisztaságú ezüst. A quadripusz 113 centiméteres magasságával jóval felülmúlja az ismert bronztripuszok átlagos méreteit. Ez a jellegzetesség - a nagy méret - a Seuso-kincsre is jellemző, amelynek darabjai a római korból ismert legnagyobb és legsúlyosabb ezüstedények közé tartoznak. A polgárdi lelet és a Seuso-kincs kancsói hibáikban is hasonlítanak egymásra: a hatalmas Fotó: Dabasi András 305
