Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-09-01 / 9. szám
©l Múzeumi Hírlevél m hogy a digitalizálás relatíve új és nem mindig teljesen integrált része az intézményi költségvetésnek. Csak a legnagyobbak engedhetik meg maguknak a permanens és folyamatos munkát. Általában könnyebb pénzt szerezni egy projektre, mint meghatározni a folyamat végét. A felmérések azt mutatták, hogy a fotók leírása és adatbevitele, katalogizálása volt a leggyakrabban említett momentum, amelyet szinte mindenhol alábecsültek. A fő célok egyike azonban, hogy a digitalizálást házon belül végezzék a gyűjtemények, és hogy az alkalmazottak is megszerezzék azt a tudást, amivel önállóan, de másokkal együttműködve legyen képes az intézmény a továbbiakban dolgozni. E konklúziók a KÖH gyűjteményeire is érvényesek. Nagy szükség lenne tehát egy állami szinten összehangolt megőrzési politika kidolgozására. A feladatok és teendők elosztása előtt, minden intézményben a fotógyűjtemények pozicionálását is el kellene végezni, a kulturális örökség részeként. 2002. szeptember 12. és október 14. között várunk minden érdeklődőt kiállításunkra és szakmai bemutatóinkra, (szeptember 23., október 7.14 h) A programban résztvevő kollégák segítségével, megismerkedhetnek a munka technikai menetével, a képek digitalizálási paramétereivel, a korrekciós munkákkal, a digitális file-ok létrehozásával, az adathordozókkal, és az adatbázisokkal. (Kiállítási koncepció: Ágh András) Érdeklődni lehet a következő telefonszámon: 3-754-439. Cs. Plank Ibolya Дi ш Nemzetközi kapcsolatok Az egyezmény (amelyhez hazánk eddig még nem csatlakozott, azonban az Európai Unióba való belépésre váró országok közül már Litvánia, Lengyelország, Románia, Horvátország és Szlovénia aláírt), egyébként Magyarországon is elfogadott, a kulturális és természeti örökség védelmével, a regionális tervezéssel, a területrendezéssel, a helyi önkormányzatok tevékenységével és a határokon átívelő együttműködéssel kapcsolatos európai egyezményeken alapul, így a kulturális és természeti értékek eddigi védelmi formái szintézisének is tekinthető.1 (Az egyezmény keret-jellege lehetővé teszi, hogy a hatálya alá tartozó kérdéseket nemzeti szinten külön jogszabályokban, szigorúbban szabályozzák). Az aláíró államok mindenek előtt azt vállalják, hogy a táj védelme, kezelése, tervezése érdekében - a nálunk is egyre közismertebbé váló elvet, a szubszidiaritást figyelembe véve - intézkedéseket foganatosítnak. Az egyezmény következőképpen definiálja a tájat: olyan, az emberek által érzékelt terület, amelynek jellegét természeti és /vagy emberi tényezők hatása és kölcsönhatása alakította ki. A meghatározás közel azonos a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 38. §-ában szereplő történeti táj definíciójával („...az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített terület, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot"), illetve a természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény tájvédelemre vonatkozó 6-7. §-aival, amelyek szintén tájalkotó elemként határozzák meg az „emberi kultúra" alkotásait. Az Európai Táj Egyezmény annyiban eltér a két idézett szaktörvénytől, hogy nem csupán a kivételes, hanem minden táj védelmére törekszik (,,...a táj mindenhol egyformán fontos része az emberek életminőségének, városi környezetben, vidéken, leromlott és jó minőségű területeken, éppúgy 1 Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats (Bern, 1979. szeptember 19); Convention of the Architectural Heritage of Europe (Granada, 1985. október 3); European Convention on the Protection of the Archaeological Heritage (Valletta, 1992. január 16); European Outline Convention on Transfrontier Co-operation between Territorial Communities and Authorities (Madrid, 1980. május 21); European Charter of Local Self-government (Strassbourg, 1985. október 15); Convention on Biological Diversity (Rio de Janeiro, 1992. június 5); Convention concerning the Protection of the World Cultural and Natural Heritage (Párizs, 1972. november 16); Convention on Access to Information, Public Participation in Decision-making and Access to justice on Environmental Matters (Aarhus, 1998. június 25). 275 ICOM - ICMAH konferencia Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum 2002. szeptember 24-29. Bővebb információ az interneten olvasható: www.ace.hu/icom Európai Táj Egyezmény Műhely-találkozó, Strassbourg, Európa Tanács 2002. május 23-24. A találkozó célja az Európa Tanács által előkészített Európai Táj Egyezmény (vagy közismertebb nevén a Firenzei Egyezmény) - amelyet 2000. október 20. óta huszonegy ország írt alá, és három már ratifikált is - eddigi alkalmazása során nyert tapasztalatok elemzése, és a szélesebb körben történő bevezetéshez új javaslatok megfogalmazása volt.
