Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-01-01 / 1. szám
<m, Múzeumi Hírlevél m nyokat. Évente mintegy 1000 kötet, elsősorban régészeti, néprajzi, művészettörténeti szakirodalom érkezik e kapcsolatok révén. Igen értékes a művészeti katalógus-gyűjtemény, amely rendszeres érkezése következtében átfogó képet ad az elmúlt évtizedek kül- és belföldi kiállításairól. A hazai és fontosabb külföldi szakkönyvek megvásárlása és nagyszámú csere mellett ajándékokkal, hagyatékokkal gyarapodik a könyvtár. A legjelentősebb hagyaték az elmúlt évtizedekben Ybl Ervin művészettörténész, Pesovár Ferenc és Kresz Mária néprajzkutatók szakkönyvára, valamint György Oszkár műfordító és Bariba Lajos szobrászművész kisebb könyvgyűjteménye volt. Az állomány jelenleg 75 ezer könyvtári egység, ebből a periodikák száma 28 ezer. (34 féle külföldi szakfolyóirat csak itt található meg.) A könyvtár kiemelt feladata továbbra is a helyi vonatkozású művek gyűjtése, a helytörténeti kutatók munkájának a támogatása. A múzeum és társintézmények kutatói mellett középiskolai diákok, egyetemisták, főiskolások rendszeresen használják az állományt pályamunkák, szakdolgozatok készítéséhez. Az igen értékes gyűjteményt 3 könyvtáros gondozza. A könyvtárosok széleskörű feladatot látnak el: segítik az intézmény kiállítási tevékenységét, bibliográfiákat készítenek a megjelenő katalógusokhoz, s időnként kiállításon mutatják be a könyvtár legértékesebb, legszebb darabjait, vagy a helyi nyomdák nyomdatermékeit. Az intézmény anyagi lehetőségei jelenleg nem teszik lehetővé a szakirodalom teljességre törekvő beszerzését, a szakfolyóiratok megrendelést, és antikvár vásárlásokra is ritkán adódik lehetőség. A vásárlás növeléséhez, a restauráláshoz, a technikai eszközök beszerzéséhez szükséges összegeket pályázatok útján, mecénások keresésével próbálja a könyvtár előteremteni. Néhány sikeres pályázatnak köszönhetően a következő évben megkezdődik az állomány számítógépes feldolgozása. Frigyik Katalin, könyvtáros Az alábbiakban a múzeum gazdag kiadványainak sorából választottunk néhányat ismertetésre. A Debreczeni nyomdászcsalád története Szerk.: Braila Mária és Lakat Erika. Kiad.: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2000. 48 p. ill. (A Szent István Király Múzeum Közleményei D.sorozat 271.sz. Sorozatszerk.: Fülöp Gyula) Székesfehérvár nyomdászat- és művelődéstörténetében jelentős szerepet játszott a Debreczeni nyomdászcsalád. A család három generációja (Debreczenyi Gyula, Debreczenyi István, Debreczeni István) tevékenykedett ebben a szakmában Székesfehérvárott 1897 és 1949 között. Számos színvonalas nyomdaterméket, helytörténeti vonatkozású kiadványokat, szakfolyóiratokat, újságot, iskolai értesítőket, névtárakat, püspöki körleveleket, a megyei és a városi közigazgatáshoz szükséges nyomtatványokat és hirdetményeket, plakátokat, aprónyomtatványokat állítottak elő. A Szent István Király Múzeum Könyvtárának gyűjteményében, a múzeum újkortörténeti gyűjteményében, a székesfehérvári Püspöki Könyvtárban, az Országos Széchenyi Könyvtárban, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárban, Székesfehérvár Város Levéltárában és a Fejér Megyei Levéltárban fennmaradt anyagnak a felhasználásával és nem utolsó sorban Debreczeni István visszaemlékezésének segítségével állították össze a nyomdatermékek bibliográfiáját, a nyomda és a család történetét. A kiállítással és ezzel a katalógussal kívántak a 85. életévét ünneplő, idős mester munkássága előtt tisztelegni. A múlt századforduló művészete a székesfehérvári gyűjteményekben Szerk.: Lakat Erika. Kiad.: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2001.48 p. ill. (A Szent István Király Múzeum Közleményei D. sorozat 282.szám. Sorozatszerk.: Fülöp Gyula) A fenti című kiállítás anyagát a Szent István Király Múzeum cecei Csók István Emlékmúzeumából, Ybl-gyűjteményéből, raktári anyagából, a Városi Képtár - Deák Gyűjteményéből és két székesfehérvári magángyűjtemény műtárgyaiból válogatták. A rendező első szándéka a gyűjtemények 1890- 1910 között keletkezett műtárgyainak felsorakoztatása, áttekintése volt. A válogatás során hamar körvonalazódott három jelentős műtárgycsoport jelenléte: a szecessziós képző- és iparművészeti tárgyak (Nagy Sándor, Körösjei Kriesch Aladár, Kozma Lajos alkotásai) és az alföldi festészet körébe sorolandó festőké Koszta József, Nagy István) és a köztes mezőn járó, vagy egyéni utakat kereső alkotók művei (Csók István, Vaszary János, Rippl- Rónai József, Gulácsy Lajos és Mednyánszky László). A kiállításhoz kapcsolódó katalóguson át is tudósítják az olvasót Ferenczy Károly vagy felesége, Fialka Olga egy-egy alkotásának ottlétéről. Felfigyelhetünk Fischer Emil műhelyének kerámiatárgyaira, a Szent István Király Múzeum könyvtárának szecessziós könyveire, vagy a korszak újraélesztett kisgarafikai műfajára, az ex 21
