Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-01-01 / 1. szám
©i Múzeumi Hírlevél m librisre - melynek jelentős együttese van magángyűjtő tulajdonában városukban. Konok Tamás: Kivonatok erkölcsi bizonyítványomból. Montázsok 1985-87. A tanulmányt írta: Sasvári Edit. Kiad.: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2001.43 p. ill. (A Szent István Király Múzeum Közleményei D. sorozat 278. szám. Sorozatszerk.: Fülöp Gyula) Konok Tamás 1985 és 1987 között született figuratív fotó és grafikai montázsai úgy bukkannak fel életművében, akár a nagy zeneművekben az intermezzók, vagy az írói asztalfiókból a titkos naplók. E közel félszáz lap ugyanis érzelmekben és irodalmias utalásokban gazdag, bensőséges, sőt mondhatni lírai hangvételű attól a mestertől, aki mindezidáig következetes konstruktivistaként volt ismert. E montázs-sorozat azonban csak látszólag, kizárólag a műfajválasztás és figurális képi világ okán tér el Konok művészetének szellemiségétől és megszokott alkotói metódusától. Pályáján végigtekintve felfedezhetjük, hogy maga a kollázs-elv szinte a kezdetektől végigkíséri művészetét. 1959-től, Párizsba költözésétől a 60-as évek első feléig tartó időszak termései is többnyire absztrakt kollázsok és kisebb méretű papírmunkák voltak. A bemutatott katalógus, a festőnek azt a vágyát fejezi ki, hogy kollázsain keresztül, valamint valóságos és valószerűtlen, megélt és megálmodott érzéseinek közvetítésével -talán csak egy időre - rögzítse addigi életét. Lucien Hervé Szerk.: Batár Attila és Sasvári Edit. Kiad.: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2001.99 p. ill. (A Szent István Király Múzeum közleményei D. sorozat 279. szám. Sorozatszerk.: Fülöp Gyula) Lucien Hervé több mint félévszázados, sokoldalú, gazdag munkásságáról adott képet az a kiállítás, amely a teljes életművet kívánta átfogni. Hervé műfaji skálája rendkívül széles, zsánerképei, csendéletei, portréi, a természetről, a véletlen jelenségekről, a talált tárgyakról készült képei ugyanúgy magukon viselik látásmódjának jellemzőit, mint építészeti tárgyú alkotásai. Hervé kimagasló érdeme, hogy az építészeti fotózást művészi rangra emelte és új művészeti ágat teremtett: az építészeti fotóművészettel. A katalógusban részletes tanulmányok foglalkoznak munkásságával, és ízelítőt kaphatunk a Szent István Király Múzeumban 2001 szeptemberében kiállított fotókból. Rodolf Hervé Szerk.: Elkán Judit és Sasvárí Edit. Kiad.: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2001. 59 p. ill. (A Szent István Király Múzeum Közleményei D.sorozat 280. szám. Sorozatszerk.: Fülöp Gyula.) Rodolf Hervé (édesapja Lucien Hervé, született: Elkán László) magyar származású képzőművész és fotográfus 1957-ben született Párizsban. Egész fiatalon kezdett el fotózni és még csak tizenkilenc éves volt, amikor első jelentős kiállítására sor került. 1990-ben telepedett le Budapesten, ahol még ugyanabban az évben sikeres egyéni kiállításon mutatkozott be. „Faktúrafotó''. Hervé legfontosabb témája a környezet, különösen a városi környezet, annak is elsősorban a múlandóságát, s az emberi kapcsolatok esendőségét eláruló nyomai. „Montázs és installáció. Mihelyt Rudolf Hervé megtette az első lépést a környezetfényképezéstől és képzőművészeti kompozíció irányába, máris kirajzolódott a lehetőségek sora" - írja róla 1990-ben Beke László. Már a kilencvenes évek elején foglalkoztatta a számítógép és a videó együttes felhasználhatóságának problémája. A katalógusban életrajzi adatai mellett, művészettörténészek és közeli barátai vallanak munkásságáról, ízelítőt kaphatunk képeiből, amelyek azt az érzelmi és intellektuális világot mutatják be, amely ösztönözte őt, és amelyet témául választott egy adott időszakban. Szotyory László A tanulmányt írta: Nádasdy Ádám és Wehner Tibor. Kiad.: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2000. 49 p. ill. (A Szent István Király Múzeum Közleményei D.sor. 276. szám. Sorozatszerk.: Fülöp Gyula) Szotyory László piktúrája a kortárs magyar festészet tendenciáinak, áramlatainak diagramja szerint nem osztályozható, nem illeszthető a rendszerbe - csupán az tűnik biztos kiindulópontnak, hogy nem a nonfiguratív, hanem a figuratív skálán kell keresgélnünk a helyét. Egy lassan két évtizedes festői munkásság közelmúltjának, három évének terméséből válogatott kollekciót tárt a székesfehérvári nyilvánosság elé Szotyory László festőművész: egy besorolhatatlan, izgalmas öntörvényű művészi teljesítmény különös, szép, alkotásaival szembesülhettek az érdeklődők. A katalógusban olvashatjuk Wehner Tibornak és Nádasdy Ádámnak a művész munkásságáról szóló elemzését, valamint láthatjuk a kiállításon bemutatott képek fotóit. AZ MNM GYARAPODÁSA KÜLFÖLD Barabás Miklós 1810-1898 Előadások a művész halálának 100. évfordulójára szervezett konferencián. - Sepsiárkos 1998. június 21. - Szerk.: Jánó Mihály. Kiad.: Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001. 150 p. ill. Barabás Miklós halálának századik évfordulójára 1998- ban Sepsiszentgyörgyön a Képtárban sikerült megvalósítani azt a régen várt emlékkiállítást, mely elsősorban a 22
